A nagytestű ragadozó madarak sík területeken meglehetősen ritkán tűnnek fel - közölte Csáki Imre. Kivételt képezhet a vonulási időszak, amikor a hegyvidéki területekről a délre vonuló madarakat követik, és közülük néhányan meghúzódnak a táplálékban ilyenkor gazdagabb síkvidéken. 

A szakember hozzátette, kevés a valószínűsége, de át is telelhetnek a sasok a Körös-Maros Nemzeti Parkban, hiszen a Dél-Alföldön rendkívül elszaporodtak a rágcsálók, így a délre tovább vonuló madarak után is könnyen találnak maguknak táplálékot. 

A megfigyelt két szirti sas közül az egyik az idei évben repült ki a fészekből, társa 2-3 éves lehet. A szirti sasok nagy kóborlók, nehéz őket nyomon követni és megfigyelni, de valószínűleg még most is a térségben tartózkodnak, közülük az egyiket Kardoskúton is megfigyelték - mondta Csáki Imre.

Az északi tájakról a Körös-Maros Nemzeti Park vizekben gazdag pusztáira és a kardoskúti Fehér-tóhoz vonulási időszakban egymás után érkeznek a ragadozó madarak, hogy itt töltsék a telet. A területen egyre gyakrabban lehet megfigyelni kis sólymokat, kékes rétihéjákat és gatyás ölyveket - fűzte hozzá.

A Dévaványai-ecsegi puszták területi egységében több, északról érkező, valamilyen okból különleges ragadozó madarat is megfigyeltek az elmúlt évek során. Ilyen például egy fehér színű egerészölyv, amely hatodik éve mindig ugyanarra a helyre tér vissza a tél kezdetén. Hozzá hasonló fehér példány még az északi tájakon is ritkaságnak számít - jegyezte meg a szakember.