Azt több képviselő is megerősítette, hogy a hétfő délelőtti frakcióülés napirendjén nem szerepelt az AB pénteki döntése. A Fidesz-KDNP politikusai ugyanakkor nem szívesen nyilatkoztak a kérdésről: hiába érdeklődtünk Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkárnál vagy Daher Pierre fideszes képviselőnél.  Hende Csaba honvédelmi miniszter közölte: „Az Alkotmánybíróság döntése a hatályos Alkotmány értelmében mindenkire nézve kötelező és ennek konzekvenciáit megfelelő módon le kell vonni.” Egy ismert polgármester szerint pedig „visszamenőleges hatállyal vagy nélküle, a frakciótársaim ingerküszöbét a kérdés nem nagyon haladja meg”. Hasonlóan nyilatkozott egy miniszter is, aki parlamenti tudósítónknak azt mondta: „Akár hiszi, akár nem, egy molekulát sem érdekel az ügy. Nem ezzel kelek és fekszem.”

Nem kapott a Fidesz ezzel egy pofont? – kérdeztük az előbb már idézett polgármestertől. Úgy felelt: „Ez egy szimbolikus pofon volt. Azt gondolom, hogy nekünk ezt a törvényt meg kellett hozni ahhoz, hogy utólag elmondhassuk: mi vissza akartuk venni ezeket a pénzeket – azután más kérdés hogy ez sikerül, vagy nem.” Szerinte benne volt a pakliban, hogy az AB visszadobja a törvényt, „de nem nagyon volt a kezünkben más eszköz”. Interjúalanyunk nem értett egyet azzal a hétfőn benyújtott LMP-s javaslattal, miszerint kettéválasztanák a vállalatok – például a BKV – egyedi döntések alapján történő kifizetéseit és a politikusoknak, illetve köztisztviselőknek a törvény által juttatott végkielégítéseit.  A politikus elismerte: a visszamenőleges hatályú törvénykezésnek megvan az a kockázata, hogy sérti a jogbiztonságot, de a jogbiztonságot az is sérti, hogy ilyen szerződések születhettek. Úgy fogalmazott: „Nem a legszerencsésebb eszköz a visszamenőleges hatályt alkalmazni, főleg öt évre nem. Tudtuk jól, hogy ennek megvan a kockázata, ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy ezt meg kell lépnünk.”

Egy bizottsági elnök arra a kérdésre, hogy a visszamenőleges törvénykezés összeegyeztethető-e a jogbiztonsággal, kitérően felelt: „Az emberek ezt várták és a pofátlan végkielégítéseket meg kell adóztatni” – fogalmazott.

Rogán Antal szerint „megvolt a kockázata annak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt a törvényt”. Pálffy István kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy visszamenőleges hatállyal nemcsak a Fidesz-KDNP kívánt operálni, hanem – három illetve nyolc évre visszamenőlegesen – a Jobbik és az MSZP is. „Felesleges most a Fidesz-KDNP-n egy olyan visszamenőlegességet számon kérni, amivel korábban mindenki valamilyen szinten egyetértett, mert nyilvánvaló, hogy a társadalmi igazságérzetet ők is érzékelték, és nem akartak szembemenni az úgynevezett pofátlan végkielégítésekre vonatkozó társadalmi igénnyel” – fogalmazott. Portálunk fölvetésére, hogy ezek szerint a jogállamot a Fidesz az MSZP-vel és a Jobbikkal karöltve tette zárójelbe, Pálffy „csúsztatásnak” nevezte. A KDNP politikusa azt mondta: azért öt évre visszamenőleges hatállyal született meg a törvény, mert az APEH a lezárt adóéveket is öt évre visszamenőlegesen vizsgálja.