A 2005/2006-os tanévtől új mérési formát vezetnek be a 4., a 6., a 8. és a 10. osztályos tanulók teljesítményének feltérképezésére - mondta az országgyűlési képviselő. A módszer lényege, hogy nem csupán az abszolút eredményeket veszi számba, hanem a tanulók szociális hátterét veti össze az anyanyelvi és a matematikai alapkészségekkel. Ez az úgynevezett hozzáadott érték mérés.

"Olyan mérést vezetünk be - és 2006. május 31-én ez első alkalommal teljes körűen meg is valósul Magyarországon -, amely ilyen típusú információt ad egy-egy iskola, illetve egy-egy iskolai osztály teljesítményéről" - fogalmazott a politikus. Hozzátette: eddig háromszor végeztek ilyen típusú mérést Magyarországon, 2001-ben, 2003-ban és 2004-ben. Ezeknek a tapasztalataira építve dolgozzák ki a szakemberek a 2006-os felmérést. A kísérleti bevezetés során a 6., 8. és 10. osztályban mintavételszerűen történtek meg ezek a mérések, illetve a következő tanévtől bevonják a 4. osztályos tanulókat is.

Tatai-Tóth András úgy vélte, a felmérés az iskolák és fenntartók számára adhat pontosabb képet az iskola teljesítményéről, a főhatóságoknak, minisztériumoknak szolgál információval, a pedagógusok, tudósok számára kínál a gyakorlati oldalról pontosabb képet, továbbá segítséget adhat a szülőknek az iskolaválasztás során. "Nem fogja megoldani ez a mérés a szegregáció problémáját, de (...) ebben is tisztább képet kapunk" - mondta a képviselő. Hozzátette: a teljes körű méréssel a magyar oktatási rendszer egy olyan irányba indul el, amely nem a lexikális ismereteket, a magolást várja el a gyerekektől, hanem a szövegértést, az alapkészségek magas színvonalú elsajátítását.

A szocialista képviselő úgy fogalmazott: "nem lesz ez egy csodaszer, de nagyon határozott lépés lesz abba az irányba, hogy számos ma jelentkező feszültségre választ tud adni". Az új mérési forma bevezetéséről tavaly decemberben a
közoktatási törvény módosításakor döntött az Országgyűlés. Az új felmérés költsége mintegy 1 milliárd forint.