Az önkormányzat már behajt

A Legfelsőbb Bíróság augusztusban hozott jogegységi határozata kimondja, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő parkolótársaságok adóigazgatási eljárás keretében kérhessenek végrehajtást. Az Este című műsorban Wellmann György, az LB Polgári Kollégiumának vezető-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem tartalmaz kizáró, korlátozó rendelkezést, így a magántulajdonú társaságok esetében is érvényes lehet.

Besokalltak a közlekedési társaságok. A pótdíjfizetési hajlandóság csökkenésével egyenes arányban nőtt elszántságuk, hogy rendezzék az ellenőrök jogkörével kapcsolatos problémákat, és hatékonyabbá tegyék az eddig akadozva működő behajtás intézményét. A hasonló problémákkal küzdő parkolótáraságok helyzete némiképp megváltozott a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának megszületésével, mely szerint adók módjára is behajthatók a ki nem fizetett pótdíjak. Minden bizonnyal ezért nyilatkozta a BKV egyik illetékese nemrég, hogy „minden lehetőséggel élni akarnak”, így az APEH-es közreműködéssel is számolnak, no és az ellenőrök munkavégzését is eredményesebbé tennék. A BKV kezdeményezéséhez öt vidéki város tömegközlekedését szervező társaság is csatlakozott: Pécs, Miskolc, Szeged, Kaposvár és Debrecen.

„Ha már egy mély lélegzetet veszünk, akkor is azt mondják, hogy ez nem egy szokványos lélegzetvétel volt” – válaszolt igen plasztikusan Lucza Mihály, a BKV Menetdíj-kezelési Főosztályának vezetője arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok nyilatkozatai mit is jelentenek pontosan - lesz-e APEH-os behajtás és igazoltatási jogkörrel bíró ellenőr. „Évente 1,4 milliárd utasunk van, és 10-12 százalékuk bliccel. Nem drasztikus lépéseket szeretnénk, csupán azt, hogy a szolgáltatásainkat igénybe vevők fizessenek, és az ellenőrök is végezhessék a munkájukat.” Az a 400 ellenőr, aki évente 15-16 millió utast szólít fel jegye vagy bérlete bemutatására.

A vidéki városokban sem jobb a helyzet, sőt Kerényi János, a Pécsi Közlekedési Rt. vezérigazgatója szerint a Lucza Mihály említette 10-12 százalék csupán minimum érték, de még ez is komoly összeget jelent, ha a városok 4-5 milliárdos éves bevételeivel számolunk. „Lobbizni fogunk azért, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek biztosítják, hogy az ellenőrök a munkájukat végezhessék, és a pótdíjfizetés alól se lehessen kibújni” – magyarázza. Az adók módjára történő behajtást is indokoltnak tartja Kerényi, hiszen egy, az „adófizetők pénzéből működő közszolgáltatást” nem fizet meg a bliccelő, és mivel az adóteher nem évül el, így az időtényezőre sem játszhat a jegy nélkül közlekedő utas.

Pécsi kollegájával ért egyet Miskolc Városi Közlekedési Rt. jogásza, Kovácsné Dr. Antal Éva. „A perindítás vagy adók módjára történő behajtás előfeltétele, hogy a személy azonosítható legyen. Mindaddig, amíg csak a rendőr igazoltathat és a közfeladatot ellátó ellenőr nem kérheti el a személyazonosságot igazoló iratokat, addig a helyzet nem változik. Az erre vonatkozó törvénymódosításban látom a megoldást, hiszen tisztázni kell, hogy ilyen jogosítványokkal ki lehet ellenőr és milyen módon léphet fel a bliccelővel szemben.”

Mutasd a jegyed, megmondom, ki vagy! © Marton Szilvia

Ezért döntött úgy a Helyi Közlekedést Ellátók Szakmai Szövetsége – Kerényi János elnökletével – december elején, hogy kormányzati és önkormányzati szinten is igyekeznek érdekeiket képviselni. A hvg.hu által megkérdezett jogászok mind úgy vélekedtek, hogy csak törvénymódosítással érhetik el a társaságok, hogy adók módjára hajthassák be az elmaradt pótdíjakat és azt, hogy ellenőreik jogköre bővüljön.

Utóbbi kapcsán ugyanis aggodalmának adott hangot Péterfalvi Attila, adatvédelmi ombudsman, aki több nyilatkozatában is aggályosnak nevezte a hatósági jogkörrel felruházott egyenruhások vízióját. A Fővárosi Önkormányzat néhány évvel ezelőtt felajánlotta a BKV-nek, hogy rendezzék az ezzel kapcsolatos kérdéseket, de a budapesti tömegközlekedés gazdája akkor – Rakovszky János, a tömegközlekedési alosztály vezetője szerint - nem mutatott erre hajlandóságot. Bár a BKV illetékesei nemrég úgy nyilatkoztak, hogy a felvetett kérdésekről egyeztetnek az önkormányzattal, ott egyelőre nem tudnak ilyen megkereséséről.

Az adók módjára történő behajtáshoz is a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatára vagy törvénymódosításra lenne szükség. Előbbi nem valószínű, mert az LB határozatához több, egymásnak ellentmondó bírósági döntés kellene, de a BKV-nek nem voltak perei az LB előtt, és Miskolcon is úgy nyilatkoztak, hogy a kisszámú perek többsége csak az elsőfokig jut, tehát ebben az esetben is csak a törvényalkotók munkája hozhat változást.

A jogi lépések mellett Kerényi János külföldi példákra is hivatkozik, amelyek talán orvosolhatnák a tömegközlekedés problémáját. „Ausztriában például a bliccelés tényéről értesítik a jegy nélkül utazó munkahelyét is. Tanulságos példa.” Magyarországon azonban még csak most indult el az a folyamat amely során tisztázódhat utas, szolgáltató és ellenőr joga és kötelessége törvényen belül és azon kívül is. Egy törvénymódosítás pedig néhány hónapig, vita esetén több évig is eltarthat.

Tömegközlekedés forintosítva

Miskolcon - ahol busszal és villamossal közlekedhet az utazóközönség - egy vonaljegy ára, elővételben 125 forint, míg egy felnőtt bérlet 3800 forint. A helyszíni bírság 1500, utólag befizetve 3000 forint. A bérlet utólagos bemutatása (amennyiben az esemény napját megelőző napon váltották) megválthatja a pótdíjat, és ekkor csak 600 forintba kerül a feledékenység. Budapesten 170 forint egy vonaljegy, és 6250 forint a bérlet. A helyszínen fizetett bírság 2500 forinttal megúszható, míg az utólagos fizetés – 30 napon belül – 7000 forintot taksál. Az egyhónapos türelmi időn túl már 14000-et számláz a BKV. A fővárosban is van mód a bérlet utólagos bemutatására, 700 forintért. Az utólagos bemutatás lehetősége Lucza Mihály elmondása szerint hungarikum, Európában csak nálunk van erre lehetőség. Az új év azonban új, magasabb árakat is hoz.