Az AI rámutat arra, hogy a halálbüntetést övező titoktartás miatt a valós számok sokkal magasabbak lehetnek. Számos kormány, mint például a kínai is, megtagadja a kivégzések hivatalos statisztikájának nyilvánosságra hozatalát. Vietnámban, például a halálbüntetéssel kapcsolatos adatok államtitoknak minősülnek. Japánban pedig több embert úgy ítéltek halálra, hogy előzőleg bántalmazták őket, és erőszakkal csikartak ki beismerő vallomásokat.

„Felhívjuk a magyar kormány figyelmét, hogy emlékeztesse ezen országokat  a nemzetközi normák betartására- nyilatkozta a hvg.hu-nak Fodor Márk az AI magyarországi igazgatója. Kínában – ez az állam felelős kivégzések majdnem 80%-áért – mintegy 68-féle bűncselekményért ítélhetnek halálra és végezhetnek ki embereket. Ezek között vannak olyan nem erőszakos bűncselekmények is, mint az adócsalás, vagy a sikkasztás. Szaúd-Arábiában rabokat vittek el börtöncelláikból és végeztek ki anélkül, hogy az érintettek egyáltalán tudtak volna arról, hogy ügyükben halálos ítélet született. Másokat olyan nyelven hallgattak ki és ítéltek halálra, melyet nem is beszéltek.

Az AI  tudomása szerint Irán volt 2005-ben az egyetlen olyan ország, ahol két fiatalkorú elkövetőt végeztek ki. Ugyanakkor pozitív fejleményként értékeli a nemzetközi emberjogi szervezet, hogy az Egyesült Államok 2005-ben törvénytelennek nyilvánította fiatalkorú elkövetők kivégzését – korábban az USA vezette ezt a statisztikát.