Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándor-palotában délután megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai - hangsúlyozta. Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól.

Az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad – mondta Sólyom László. Rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban – tette hozzá. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után.

Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik - mutatott rá az államfő. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik - tette hozzá a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: "a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe".

A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete – mondta.

Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései - tette hozzá.

Az államfő újból hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. "Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz közzé (...)" – hangsúlyozta. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre.