A kutatásból kiderül, hogy itthon elsősorban a humoros reklámokat szeretjük, emellett pedig nagyra értékeljük a jó zenei aláfestést. A harmadik legfigyelemreméltóbb tényező, amikor aranyos kisbabákat látunk a képernyőn – a magyar válaszadók ugyanis ezeket az aspektusokat nevezték meg legfontosabb figyelemfelkelő motívumokként. Érdekesség viszont, hogy a vonzó, dekoratív hölgyek feltűnését csupán a válaszadók alig harmada, míg a meztelenséget, vagy érzéki szituációt ábrázoló reklámokat a nézők 15%-a tartotta figyelemfelkeltőnek – áll a felmérésben.

A magyar tévézők ízlése nem tér el jelentősen a kontinens átlagától, így a francia, német, olasz és spanyol tévénézők is a humort tartják a reklámok legfontosabb vonzerejének. Az említett országokban a komikumon túl nagyra értékelik, ha hírességeiket láthatják viszont a reklámokban – tájékoztat a Szonda Ipsos.

A kutatók arra is keresték a választ, hogy milyen témájú reklámokhoz „vonzódnak” a nézők, melyeket nézik a legszívesebben. Az eredmények itt sem hoztak meglepő eredményt: az összes vizsgálatba bevont európai országban – így nálunk is – jobban érdeklődnek azon termékek reklámjai iránt, amelyek a szabadidőhöz – leginkább a hobbykhoz és az autókhoz – kapcsolódnak, de az élelmiszerreklámok is közkedveltek, ezzel szemben a házimunkához kötődő reklámokat már lényegesen kevesebben preferálják.

Ugyanakkor kiderül az is a kutatásból, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló reklámokat kevésbé szívesen nézzük, annak ellenére, hogy ebben a szektorban jelentősen nőtt a reklámköltés az elmúlt években. Számítógépeket és mozifilmeket bemutató reklám csak a válaszadók mintegy tizedénél érik el az „ingerküszöböt”, aminek egyaránt oka lehet a viszonylag alacsony otthoni számítógép elterjedtség, és a kisebb reklámköltés is. A válaszadók nemét vizsgálva viszont nem született különleges eredmény: a férfiak az autók, a nők az élelmiszerek reklámjaival találkoznak szívesebben.

Európai viszonylatban a reklámfilmek vonzereje alapján igazolódni látszik néhány nemzetekhez kapcsolódó sztereotípia is. Így a franciák a parfümök, a testápolás, és a szépségápolás termékeit helyezik előtérbe, míg az angoloknál a lakberendezési termékek reklámjai a legnépszerűbbek.

A magyar válaszadók több mint fele – 53%-a – azért nem szereti eléggé a reklámokat, mert azok túl gyakran szakítják meg a programokat. További egyharmaduk szerint túl sokszor látjuk ugyanazt a reklámot, vagy a reklámblokkot találjuk túl hosszúnak.

Az európai válaszadók is egységesen reagálnak arra, hogy a reklámok túl sokszor és túl hosszú ideig próbálják megszerezni a fogyasztó figyelmét: egyharmaduk gyakran eszik, egynegyedük gyakran beszélget családtagjaival, barátaival, illetve a nők egyötöde házimunkát is végez TV-nézés közben. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy a reklámoknak egyre keményebb versenyt kell folytatniuk a nézők figyelméért, ugyanakkor egyre többet tudunk meg arról, hogy mitől lehet sikeres egy reklám.