A perben, a mintegy 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított pénteken kihirdetett másodfokú határozatával mindhárom alperes vonatkozásában.

A mintegy 40 milliárdos részvénynévérték-csökkenésben megnyilvánuló vagyonvesztést illetően ugyanakkor jogerősen elutasította a magyar állam mint felperes kárigényét a másodfokú bíróság.

A hat évvel ezelőtt kezdődött és most hatályon kívül helyezés folytán első fokon újrainduló perben még évekig eltarthat, amíg megszületik a jogerős ítélet.

Az állam és több más felperes - így az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt. - azért indított pert a Postabank 1994 és 1998 közötti három könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak.

A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt kívántak érvényesíteni a perben: egyfelől a Postabank-részvények névértékének csökkenésében megnyilvánuló mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés, másfelől pedig a pénzintézet 1998. december 30-iki rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő mintegy 132 milliárd forintos konszolidációs kár miatt.

Az elsőfokú bíróság 2005. május 31-én két alperes könyvvizsgáló cég, az Andersen és a Prudentia esetében elutasította a keresetet, ugyanakkor kimondta, hogy a Deloitte és a magyar állam fele-fele arányban felel a bekövetkezett kárért. A Fővárosi Bíróság akkor mindkét kárigény vonatkozásában megállapította a Deloitte felelősségét.

A nem jogerős indoklás szerint a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást.

Fellebbezések folytán került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára. A per hat éve zárt ajtók mögött folyik, üzleti titok címén a Fővárosi Ítélőtábla pénteki tárgyalását is a nyilvánosság kizárásával tartották meg, csupán a határozat kihirdetése volt nyilvános.