A cikkíró - az újság Magyarország-szakértőjének számító Reinhard Olt - szerint aligha Romano Prodi olasz kormányfő rábeszélő képességén, illetve meggyőző erején múlt egyedül, hogy Gyurcsány mégis csak az EU közös projektjét támogatta. Mindenesetre - mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) írta - ezt a benyomást erősítették meg azok a nyilatkozatok is, amelyeket röviddel a látogatás után, Budapesten sietve közzétettek. E nyilatkozatok szerint Magyarország és Olaszország különösen azokat a kelet- és közép-európai uniós tagállamokat igyekszik megnyerni a közös európai energiapolitika kialakítása érdekében való együttműködésnek, amelyek földgázellátása jelentős mértékben függ az Oroszországból származó, vagy Oroszországon keresztül történő szállításoktól.

A FAZ kommentárja szerint Gyurcsány Ferencnek az energiaellátás, illetve az energiabiztonság témájával kapcsolatos állásfoglalásai mindeddig másként csengtek. Ezzel összefüggésben a lap emlékeztetett, hogy Magyarországon többnyire gázzal fűtenek, s az ellátás csaknem kilencven százalékban az orosz szállításoktól függ. Az újság beszámolt arról is, hogy a magyar kormányfő márciusban, moszkvai látogatásáról hazatérve - vendéglátóját, Vlagyimir Putyin elnököt "megörvendeztetve" - a Kék Áramlatot "ésszerű beruházásnak", a Nabuccót ezzel szemben "irreális álomnak" minősítette.

Mindez a német lap írása szerint nemcsak az otthoni legerősebb ellenzéki pártot, a Gyurcsányt régóta "nem kívánatos személynek" tartó Fidesz vezetőjét, Orbán Viktort késztette arra a cinikus, az egykori kommunista időkből átültetett mondásra, hogy "nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni", hanem néhány európai fővárosban is ingerültséget váltott ki. S olyan feltételezésekhez vezetett, hogy Magyarország Oroszország egyfajta előretolt gazdasági bástyája lehet. Ennek nyomán Gyurcsány most szemmel láthatóan azon fáradozik, hogy eloszlassa az országa irányvonalával kapcsolatos kétségeket, s az EU energiaügyi felelősét Magyarország "Nabucco-támogatásáról" biztosította - írta a FAZ.

Az újság a továbbiakban úgy vélekedett: az a tény, hogy ez a fajta, külső hatásában cikcakkosnak nevezhető viselkedés kétségeket táplál annak őszinteségével kapcsolatban, Gyurcsány saját hozzájárulása mellett bizonyos fokig "kormányzati kommunikációs stábjának" nem kielégítő megnyilatkozásaira is visszavezethető. A FAZ ezzel összefüggésben utalt a testület általa zavarosnak minősített tevékenységére, ezzel összefüggésben bizonyos féltékenykedéseket, továbbá egy, a miniszterelnökre visszaható, hibás személyi döntést említve. Ezek után - mint írta - a "főkommunikátor" posztja üres. Mindez azonban - fűzte hozzá a FAZ - csak csekély mértékben oka a kételyeknek.

Valójában - mint a német konzervatív napilap fogalmazott - Magyarország külpolitikai irányvonala a kérdéses. Egyre inkább feltűnővé válik ugyanis, hogy a Budapest által folytatott külpolitikát nem az állandóság jellemzi. Ennek oka a FAZ szerint az lehet, hogy nem megfelelő az egyeztetés a miniszterelnök és a tárcafelelős, Göncz Kinga között. Ennek kapcsán az újság arról írt, hogy a korábbi államfő, Göncz Árpád lányának, egy orvosnőnek a kinevezése annak idején - mint fogalmazott - fejcsóválást váltott ki, s ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Gyurcsány a külpolitikát kilencven százalékban saját kezébe akarja venni. Ez a benyomás azóta megerősödött - írta a lap.

Az újság feltűnőnek nevezte azt is, hogy a magyar külkereskedelmi-, energia- és biztonságpolitika a legjobb esetben is egymás mellett párhuzamosan halad, ahelyett, hogy egymást kiegészítené. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti pártok között messzemenően nincs egyetértés a biztonság-, illetve külpolitikára vonatkozóan. A FAZ szerint a politikai tábort, valamint a társadalmat megosztó árkok miatt az ország Európa-, illetve külpolitikája a belpolitika malomkövei között őrlődik, a kormány és az ellenzék pedig nemzetközi téren mindent elkövet annak érdekében, hogy egymást befeketítse és hiteltelenítse.

Magyarország - írta a német lap - része az európai "energiafelhasználók közösségének". Ebből fakadóan az ország érdekét szolgálja, ha ezzel a közösséggel együtt keresi a megoldásokat. Brüsszelben, mint ahogy Washingtonban aligha örülnek annak, ha valaki hirtelen "orosz akcentussal" kezd beszélni. Bizalomvesztéshez kell vezetnie annak, ha egy ország azt a látszatot kelti, hogy döntéseit egy az Európai Unión kívüli nagyhatalom érdekeivel összhangban hozza - írta a FAZ, a többi között rámutatva: "saját (energia)politikai érdekei ellenére egy országnak, amely korábban az egykori szovjet birodalomhoz tartozott, s amelyet egy kommunista múlttal rendelkező kormányfő irányít, ügyelnie kell arra, hogy ne kerüljön az eltúlzott oroszbarátság gyanújába."