szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A bős-nagymarosi vízlépcső egyik tervezője szerint a magyarok egyszer úgyis felépítik a nagymarosi duzzasztógátat.

Peter Danisovic, a vízlépcső egyik szlovák tervezője a pozsonyi Pravda pénteki számában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a magyarok előbb vagy utóbb, holmi bírósági ítéletek kényszere nélkül, a nyugati országok kényszerítésére egyszer úgyis felépítik a nagymarosi duzzasztógátat. A baloldali napilap a századik születésnapján kérdezte meg az általa a „bősi erőmű atyjának” nevezett Danisovicot.

Danisovic szerint a tekintélyesebb szakemberek eleve tudják, hogy a nemzetközi paramétereknek megfelelő hajózási feltételek a Duna érintett szakaszán csakis a bős-nagymarosi vízlépcső eredeti terve nyomán, az alsó duzzasztógát megépítésével teremthetők meg. A vízlépcső terveinek kidolgozásában is részt vevő szlovák vízügyi szakember szerint Budapest térségében a közelmúltban 20 millió köbméter kavics kibányászásával próbáltak kedvezőbb hajózási feltételeket teremteni, de inkább csak rontották a helyzetet. „Nagymaros alatt csökkent a Duna vízszintje, nőtt az áramlás sebessége, a folyó sekélyebb lett, új gázlók alakultak ki. Pontosan a fordítottját tették annak, amit tenni kell” – mondta a mérnök.

A vízlépcső őstörténetéről szólva Danisovic elmondta, hogy két prágai szakember már 1950-ben felkereste, és arra kérte, adjon határozott választ arra a kérdésre, lehet-e duzzasztóművet építeni a Duna kérdéses, gázlókkal, zátonyokkal teli szakaszán. Ő határozott igennel válaszolt, noha ezt minden idősebb kollégája illúziónak minősítette, arra hivatkozva, hogy a Pozsony alatti szakaszon holtágak kusza szövevénye, hordalékkupacok sokasága jellemezte a folyót. A Duna azon a szakaszon a szabályozási erőfeszítések ellenére is szeszélyes és öntörvényű volt, hatalmas mennyiségű kavicstömegeket mozgatott meg, váltogatta a medrét. Danisovic a megoldás több változatát dolgozta ki a munkatársaival együtt, mindegyik valamilyen formában a vízlépcső sajátos tulajdonságait jelenítette meg, így aztán magától értetődő volt, hogy áramot is termeljen. Később a csehszlovák kormánytól megbízást kapott, hogy kezdjen tárgyalni a magyar féllel.

Danisovic szerint a magyar fél nem elsődlegesen szakmai, hanem politikai okokból állt el a vízlépcsőről aláírt 1977-es szerződéstől. Noha a dokumentumot kormányfői szinten, a két ország parlamentjének jóváhagyásával írták alá, és az ENSZ is bejegyezte, "ennek ellenére ma valaki meg meri kérdőjelezni és megváltoztatni merészeli" – veti szemére a magyar félnek, hivatalos intézményeknek, vízügyi szakembereknek, környezetvédőknek, mert úgy ítéli meg, hogy Budapestnek "nem az energia, a terület volt a fontos". Danisovic – aki mint mondta, "Bőst a szlovákoknak építettem" – Prágát sem kíméli, mondván, a csehek is gáncsoskodtak, mert "nem tudták megemészteni, hogy szlovák területen ilyen nagyszabású létesítmény épüljön. Ez a meztelen igazság" – mondta a százéves szlovák szakember, aki közönséges badarságnak nevezte a bősi erőmű ellen felhozott elméletet, miszerint emiatt az ár egyszer elsodorhatja Budapestet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Továbbra is vitás Bős-Nagymaros megítélése

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szigetközi munkacsoportja által a héten rendezett kétoldalú konferencián úgy vélekedett, hogy Bős–Nagymaros kérdése egyik fél részéről sem tekinthető lezártnak.

Gazdaság

Bősi pillanatkép

A magyar-szlovák mérőhálózat adatai szerint a Dunacsúnnál az Öreg-Dunába juttatott átlagos vízhozam évről évre eléri a...

MTI Itthon

Továbbra is vitás kérdés a bős-nagymarosi erőmű

Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden hivatalában fogadta Eduard Kukan szlovák külügyminisztert, akivel egyetértett abban, hogy változatlanul vitás kérdés a bős-nagymarosi vízierőmű rendezetlen helyzete.