Gombos és (jobbján) Horváth a vádlottak padján. © Mizik Marcell

Az ügyészség szerint Gombos László és Horváth Szilárd – Vargával és Farkassal együtt - 2000 novembere és 2001 augusztusa között országszerte tucatnyi zálogházat rabolt ki fegyverrel. A vádlottak a rablások után autóval menekültek a helyszínről, majd járművet váltottak, és így folytatták útjukat. A rablásoknál símaszkot, álszakállt vagy parókát viseltek, és ha kellett, erőszakkal kényszerítették az őröket, illetve az alkalmazottakat az ékszerek átadására.

Az egyik akció balul sült el, és 2001. augusztus 27-én elfogták a sebesülést szenvedett Gombos Lászlót, aki most a másodrendű vádlott. Horváth, akit Farkas Róberttel együtt kapcsolatba hoztak a móri gyilkossággal, 2002 májusában önként jelentkezett a rendőrségen, hogy bizonyítsa: az ügyben ártatlan. Néhány nappal később a rendőrök elismerték, hogy a két férfinak nincs köze a szörnyű tetthez. Horváth Szilárdot végül kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsították meg. Farkassal viszont semmit sem tudtak kezdeni, mert a férfi nem került elő, és azóta is ismeretlen helyen tartózkodik.

Farkas Róbert. Első számú közellenség-ha még él.

A július 25-i tárgyalási napon elsőként Gombos kirendelt ügyvédje, Pereszlényi László érvelt védence ártatlansága mellett a bíróság előtt. Szerinte nem lehet azzal érvelni, hogy „ha Varga László benne volt, akkor Gombosnak is benne kellett lennie a bűncselekmények elkövetésében”. Mint mondta, nincsenek bizonyítékok a vád megalapozására: nem találtak orgazdákat, akik a zálogházakból állítólag elvitt arany ékszereket értékesítették volna. Az elrabolt tárgyak soha nem kerültek elő. Hozzátette: a rablások vádját bizonyítottság hiányában ejteni kell, az emberölés kísérletének vádja alól pedig épp az ügyészség javaslatára kell felmenteni a másodrendű vádlottat.

Ezt követően Horváth Szilárd védője, Thaisz Andrea kapott szót. Perbeszédét azzal indította, hogy az ügyészség szerint négy fiatalember: Varjú (Farkas Róbert) , Kicsi (Varga László), Iloj és Gombos nevéhez kötődnek a rablásokhoz használt „munkatelefonok.” Az ügyészség egy tanú vallomása alapján kapcsolták védencét az „Iloj” becenévhez, holott Horváthot senki sem hívta úgy. Baráti körben a férfit Sziszinek nevezték. Az „Iloj” Varga László egyik szlovák ismerősét takarja, akiről egyelőre nem tudni többet.

Thaisz azzal érvelt, hogy a  vádnak nincs egyetlen fogható pontja sem. A nyomozóhatóságok a gépkocsiból, a telefonok cellainformációiból, a Gombos Lászlónál lefoglalt tárgyakból, illetve az azokon talált DNS-mintákból vonták le következtetéseiket. A nyomozati eljárás során a tanúk nem ismerték fel Horváthot, mint lehetséges tettest. A védőügyvéd végkövetkeztetése: a vádnak nincs egyetlen fogható pontja sem, ezért Horváth Szilárdot fel kell menteni.

A tárgyaláson éppen hogy megemlítették az elsőrendű vádlottat, Varga Lászlót. A Zamecsnik Péter által védett férfit – hasonlóan Tasnádi Péterhez – tavaly az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték, mivel három év alatt nem született elsőfokú ítélet az ügyében. Varga az enyhébb fogva tartási fokozattal visszaélt, és ismeretlen helyre távozott. Azóta is keresik.

hvg.hu