Jelenleg több mint egymillióval többen érzik a Fideszt a kedvenc pártjuknak, mint ahányan az MSZP-t. Ha egybevetjük az aktuális pártpreferenciákat a 2006-os választási emlékekkel, akkor azt látjuk, hogy a Fidesz alig veszített támogatókat, és egykori MSZP támogatókkal is bővíteni tudta a támogatói táborát. Ez utóbbi réteg valamivel több mint 200 ezer embert jelent a Fidesz közel hárommillió fős jelenlegi támogatói táborában. Az SZDSZ 2006-os támogatói közül viszont gyakorlatilag senki sem állt át a Fidesz támogatók közé, és a kisebbik kormánypártot az elbizonytalanodás is sokkal kevésbé sújtja, mint a nagyobbikat. Az MSZP 2006-os támogatóinak ötöde viszont jelenleg azt mondja: nem tudja, melyik pártra szavazna, vagy azt, hogy nem szavazna.

A 2010-es választások azonban még nagyon messze vannak, pláne úgy, hogy egy „most vasárnapi választásra” is csak bizonytalan előrejelzést lehetne készíteni. A választási részvételi valószínűséggel súlyozott pártpreferenciák ugyanis azt mutatják, hogy a „most vasárnap” urnákhoz járulók 17 százaléka csak a legutolsó pillanatokban döntene a voksáról. A részvételi valószínűségek átlaga egyébként meglehetősen alacsony: mindössze 60 százalék, és csak a megkérdezettek 52 százaléka ígérte biztosra a választási részvételét.

Ráadásul más lényeges kérdéseket nézve valamivel kiegyensúlyozottabbnak tűnnek a politikai erőviszonyok, mint a pártpreferenciák alapján. A Fidesz fő politikai törekvését, az előrehozott választás kiharcolását a megkérdezettek harmada szeretné, miközben 30 százalék azok aránya is, akik nem szeretnének jelentős változtatást, legfeljebb csak néhány minisztercserét, és 14 százalék azoké, akik beérnék a miniszterelnök leváltásával, de azt szeretnék, ha továbbra is a jelenlegi koalíció kormányozna. És persze azok is sokan vannak (23 százalék), akik egyáltalán nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni ebben a kérdésben. Értelemszerűen ezek a vélemények erősen pártállásfüggők, de azért a Fidesz táborában is csak 63 százalék szeretne előrehozott választást.

Pártpreferenciák az összes megkérdezett körében és részvételi valószínűséggel súlyozva

A július 26. és augusztus 6. között készült felmérés keretében 1200 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során – a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján – több szempontos súlyozással korrigáltuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3 százalék.