szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jelentősen csökkent az erdélyi magyarok körében a diszkrimináció érzete az elmúlt időszakban - áll a TÁRKI felmérésében.

Az erdélyi magyarok csupán egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor. Ha a mostani eredményeket összevetik egy korábbi, 2001-es kutatás eredményeivel, az látszik, hogy a diszkrimináció érzete az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, hiszen 2001-ben még a magyarok 30 százaléka számolt be hátrányos megkülönböztetésről - olvasható ki a 2006 novemberében készült, Erdély című kutatás eredményeiből.

Arra a kérdésre, hogy érte-e a magyar kisebbséghez tartozó válaszadót hátrány élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert magyar, a 79 százalék válaszolt nemmel. Az életkor, a nem és a lakhely nem befolyásolják, hogy az illető a többség részéről tapasztalt-e valaha társadalmi megkülönböztetést.

Az eredmények alapján legfeljebb egy nagyon gyenge státushatást lehet kimutatni: a felsőközép és felső státuscsoportba tartozók életük során vagy inkább megtapasztalták az etnikai alapú megkülönböztetést, vagy erre inkább érzékenyek. A személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez. Ha viszont a diszkrimináció érzete mellett az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt konfliktusosnak érzékeli a válaszadó, akkor az felerősíti a migrációs szándékot.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A Le Monde a magyar romák iskolai diszkriminálásáról

A Rasszimust és Xenofóbiát Vizsgáló Európai Központ (EUMC) 2006-os jelentése leszögezi, hogy az úgynevezett speciális osztályok jelensége továbbra is nyugtalanító Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban.

MTI Itthon

OVB: diszkriminatív a Jobbik népszavazási kérdése

Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn este ismét elutasította a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos népszavazási kezdeményezését, illetve hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ívet.

MTI Világ

Diszkriminálják az ateistákat Amerikában

Pete Stark kaliforniai demokrata képviselő az első a washingtoni kongresszus tagjai közül, egyben a legmagasabb választott amerikai tisztviselő, aki kijelentette, hogy nem hisz Istenben – írta a Los Angeles Times.

Vélemény

Kolozsvár, Pozsony: diszkriminációs lépések

A kolozsvári egyetem felirat botránya, a szlovákiai kormány magyarokat diszkrimináló döntése a fejlesztési támogatásokról megerősítik aggodalmunkat, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete nem javul, hanem inkább romlik. Bár Brüsszelben és Strassbourgban számos eszköz rendelkezésre áll a szlovákiai és a romániai magyarok érdekeinek védelmére, mindeddig kevés eredményt tudtunk felmutatni.

MTI Itthon

Kiss Péter: meg kell szüntetni a diszkriminációt!

A befogadásról, a partnerségről, az együttműködésről, a diszkrimináció elleni fellépésről szólnak majd az elkövetkező évek; a partnerek azok lesznek, akik el tudják fogadtatni a társadalommal, hogy diszkriminációt meg kell szüntetni - jelentette ki Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter

MTI Világ

Rekordszámú nő dolgozik, virágzik a diszkrimináció

Még soha nem dolgozott ennyi nő a világban, de sok helyütt továbbra sem biztosítják nekik a férfiakkal egyenlő státuszt, alkalmazási és tanulási biztonságot -derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből.

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Munkahelyi diszkrimináció Magyarországon - körkép 1.

Miközben senki sem vitatja az „egyenlő munkáért egyenlő bért” igény jogosságát, a gyakorlatban számos példája van a munkahelyi diszkriminációnak. A bírósági perek száma ennek ellenére elenyésző. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz eddig beérkező 1000 panaszból 22 határozat, s mindössze egyetlen jogerős ítélet született. A többi vajon vaklárma volt? Sorozatunk első részében a nőkkel, melegekkel és idősekkel kapcsolatos eseteket vettük sorra.

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Munkahelyi diszkrimináció Magyarországon - körkép II.

Solt Ignác, középkorú roma férfi betanított munkásnak jelentkezett a Benteler Autótechnikai Kft.-hez. A felvételi beszélgetés után már tesztet sem írhatott, jelentkezését - az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata szerint - származása miatt utasították el. Az eset nem egyedi, a fogyatékkal élőket hasonlóképp diszkriminálja a munkaadók többsége. Kérdés, van-e esély arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat integrálni lehessen a munkaerőpiacra?