Ausztriában három évvel ezelőtt vonták egy szervezetbe a csendőrséget, a rendőrséget, a vám- és pénzügyőrséget, illetve a határőrséget. Az osztrák szakemberek akkori tapasztalataik alapján azt javasolták a magyar rendőrség vezetőinek, hogy az integrációt gyorsan hajtsák végre, ne húzzák el a folyamatot valamilyen rossz kompromisszum miatt, mert utána csak rosszabb lenne a helyzet. Úgy tűnik, a tanácsot megfogadták a magyar rendészeti vezetők, ugyanis mintegy másfél év előkészítő munka után 2008. január 1-jével a rendőrség és határőrség integrálódik, a rendőrség eddigi négy szolgálati ága – bűnügy, közrendvédelem, közlekedés-rendészet, igazgatás-rendészet – kiegészül egy ötödikkel, a határrendészettel.

© hvg.hu

Az integrációval egy időben csatlakozik Magyarország a schengeni övezethez, az unió külső szárazföldi határainak 15 százalékát a magyar rendőrség fogja ellenőrizni. Az osztrák, a szlovák és a szlovén határon a tradícionális határellenőrzés január 1-jével megszűnik, ott az eddigiekhez képest más módszereket, elsősorban mélységi ellenőrzést fognak alkalmazni. (A határtól nem messze, bizonyos sávban mozgó ellenőrzési pontokat létesítenek, ahonnan a határrendészek, a vámosok, a rendőrök közösen a forgalmat figyelik, és szúrópróbaszerűen megvizsgálják a gyanús személyeket, köztük akiket illegális migránsoknak, csempészeknek néznek. A határőrség egyébként már ma is szinte az egész ország területén végezhet ilyen típusú ellenőrzést.)

A külső határokért felelős határrendészeti kirendeltségek megmaradnak, a belső határokon pedig a megyei rendőri szervek fogják ellátni ezt a feladatot. A gazdasági és logisztikai tennivalókat regionális – három megyét ellátó – igazgatóságok fogják végezni. Az integrált szervezet a párhuzamosságokat a szakmai munka és a gazdálkodás terén is igyekszik kiküszöbölni, amitől a feladatok hatékonyabb és költségtakarékosabb ellátását remélik.

Az egységes rendőrség kialakításhoz és a schengeni csatlakozás megvalósításához több száz kormány-, illetve miniszteri rendeletet, egyéb külső normát és ezer belső szabályt kellett módosítani, így az alkotmányt, a rendőrségi törvényt és az államhatárról szóló törvényjavaslatot is. Az egységes rendőrség gazdasági ellátásának megújításának feladatát Sipos Gyula tábornokra, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági és igazgatási főigazgatójára bízták.

A tábornok a hvg.hu-nak elmondta, az új szervezet 2008-as költségvetése 230 milliárd forint lesz. „A 45 ezer fős új testület létrehozásánál követelmény volt a szervezet és a tevékenység integrációja, a párhuzamos tevékenységek megszüntetése, úgy, hogy azonos feladatokat egymásra tolva, az új szervezet erőforrásokat nyerjen. Így az országhatárral nem határos megyékben a határőrök és a rendőrök tevékenységének hasonló elemeit – a bűnügyes vagy a közterületi szolgálati formákat össze lehet vonni - fejtette ki Sipos Gyula. Mint hozzátette: hasonló átszervezés az új szervezet gazdasági ellátó rendszerét is hatékonyabbá teszi. Az új struktúra kétszintű lesz: a felső, ORFK szinten történik a szakirányítás, az alsó szinten, a régiók szintjén pedig a főkapitányságok a végrehajtásért lesznek felelősek.

Rendőrcserék

November 15-től új rendőr-főkapitánya lesz hat megyének – Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala –, valamint a Köztársasági Őrezred élére is új parancsnok kerül. Rajtuk kívül 2008. január 1-jétől vezetőváltás lesz a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon is, mivel – mint ismert – Ignácz István főkapitány nyugdíjba vonul. Bencze József országos rendőrfőkapitánynak már megvannak a jelöltjei, akik november 15-től vehetik át a stafétabotot a távozóktól, de az ő személyüket csak azt követően hozzák nyilvánosságra, ha a kinevezésükhöz az érintett megyei közgyűlések is jóváhagyásukat adták. Távozik posztjáról a Köztársasági Őrezred parancsnoka, Szabó Ferenc is. Helyére Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka kerülhet. Doboziról egyébként egy hónappal ezelőtt mondta el Bencze József a hvg.hu-nak, hogy Dobozit az egyik legkiválóbb szakembernek tartja, mégpedig abból a fajtából, aki a közrendvédelemhez kimagaslóan ért. „Az elmúlt időszakban sok, a szakmában régóta dolgozó és ezért nagy tapasztalattal bíró szakember távozott a testülettől, így szükség van Dobozi József hozzáértésére.” Várhatóan a jövő héten nevezi meg a megyei főkapitányságok élére kerülő vezetőket TakácsAlbert igazságügyi és rendészeti miniszter.

A régiók és központjaik – a Dunától balra és jobbra három-három – a következők lesznek: Közép-Dunántúl Székesfehérvár, Dél-Dunántúl Pécs, Nyugat-Dunántúl Szombathely, Észak-Alföld Nyíregyháza, Dél-Alföld Szeged és Észak-Magyarország Miskolc központtal. Nem kerül be egyik régióba sem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), sem a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK). Ezek különállóak maradnak, mert a főváros és az agglomeráció, más típusú, különleges feladatokat igényel, ezzel együtt másfajta gazdasági ellátást is. A rendszerben van még egy kivételezett szerv, a Köztársasági Őrezred, amely a feladatok nagyon speciális volta miatt különleges ellátást igényel. Ennek lebonyolítását 355 gazdasági munkatárs végzi.” - közölte a tábornok.

Január 1-jétől megváltoznak a megyei rendőr-főkapitányságok jogosítványai, attól kezdve már nem önálló költségvetési szervként fognak működni, de rendelkezésükre áll majd a költségvetési tervtárgyaláson kiharcolt pénz, a régiók gazdasági ellátó igazgatóságai fogják a főkapitányságokat kiszolgálni.

Összesen négyezren fognak gondoskodni az integrált rendőrség gazdasági működtetéséről, tehát a szervezet informatikai, műszaki, anyagi, pénzügyi és technikai kiszolgálásáról. Amíg a határőrség és a rendőrség külön volt, 5100-an dolgoztak a különböző gazdasági egységekben. „A centralizált ellátó rendszer egyik előnye az, hogy a feladatok központosításával és integrált kiszolgálással minden folyamat egységesebb irányítható és szigorúbban ellenőrizhető lesz” - magyarázta Sipos Gyula.

A változások keretében optimalizálják a létszámot, ami a tábornok szerint 3-5 év alatt mehet végbe. Hangsúlyozta: „Nem leépítések lesznek, hanem átcsoportosítások, és mindenkinek megtaláljuk a helyét. Ezt a folyamatot kíséri a civilesítés, azaz, hogy csak a bűnügyi és a közterületi feladatokat végzők legyenek hivatásosok, a többiek pedig közalkalmazotti vagy köztisztviselői státuszban dolgozzanak. Ez a gazdasági területen úgy néz majd ki, hogy csak a főigazgató és a főosztályvezetők lesznek hivatásosak, mindenki más civilként szerepel majd az állományban.”

A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) eleinte aggódott, félt a tömeges elbocsátásoktól. A főtitkár, Pongó Géza a hvg.hu-nak elmondta: félelmeik szerencsére megalapozatlanok voltak, mindenki tovább dolgozhat. „A központi szerveknél és háttérintézményeiknél lehet ugyan leépítés, de azt is inkább átcsoportosításnak mondanám, mert azokat az embereket, akiktől megválnak, máshol foglalkoztatják majd tovább.” A főtitkár szerint ugyanakkor gondot okoz, hogy miközben egyes kapitányságoknak, így például a soproninak a létszámát a megszűnő határőrizeti szervektől átkerülő emberekkel jelentősen növelik, addig más kapitányságokra, például a szolnokira nem kerülnek határőrök. Így ott kevesebb emberre több feladat hárul majd. Emiatt Pongó úgy véli, az integráció után feltehetően további átcsoportosításokra lesz szükség.

A szakszervezetek jelentős sikerének nevezte Pongó, hogy elérték, a civilesítés csak fokozatosan történjen meg, és azok a hivatásosok, akik civil helyen dolgoznak, hivatásosok is maradjanak, és a nekik járó kedvezményekkel menjenek majd nyugdíjba. Az utánuk jövő új munkatársak azonban már civilként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként dolgoznak majd. „Az integrációt feszültség és várakozás előzte meg. Az idén már eddig is sokan elmentek a rendőrségtől, főleg a nyugdíj és már szabályzók miatt, de az integráció következtében is, hiszen nagy a bizonytalanság. A távozások miatt jelenleg valamivel 30 év felett van a rendőrségen dolgozók átlagéletkora, a közterületen tevékenykedőké pedig csupán huszonegynéhány esztendő.” Pongó Géza hangsúlyozta a szakszervezetek egyik fő feladata most az, hogy odafigyeljenek az integrált rendőrség szakmai felkészültségére.

Katus Károly határőr alezredes, a határőrök érdekvédelmét ellátó Rendészeti Védegylet (RV) elnöke szerint az integráció valójában nem a rendőrség és a határőrség összevonásáról szól, hanem az utóbbinak a rendőrségbe való betagozódásáról. Ráadásul várhatóan a határőrségtől mintegy 600-800 fő vonul nyugdíjba. A rendőrségnél egyébként akár több ezer főre tehető azok száma, akik visszavonulnak.

Az RV elnöke hangsúlyozta, a bizonytalanság nagy az állomány soraiban, mert az integrációért felelős Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kommunikációja meglehetősen hiányos és néha követhetetlen. Ma még hivatalosan nagyon kevesen tudják, kinek milyen beosztást ajánlanak fel a jóváhagyott állománytáblák alapján. „Az integráció sajnos arról is szól, főleg a jelenlegi határőröket érintve, hogy mintegy kétezer fő nem szerepel a központi és területi szintű állománytáblákban. Az ő sorsuk még bizonytalan”- tette hozzá Katus Károly.

Az alezredes kiemelte, a szolgálati törvény integrációval kapcsolatos részeinek módosításáról december 18-án dönt az Országgyűlés. „Amennyiben elfogadják, akkor 2008. január 1-jétől életbe léphet, ám ezt megelőzően, november végéig le kell folytatni az egyéni „elbeszélgetéseket” az érintett hivatásos állománnyal, amely során kiderül, kivel mi lesz az integráció kezdőnapjától. Késésben van több integrációval kapcsolatos jogszabály módosítása és elfogadása. Katus elsietettnek tartja a 2008. január 1-jét követő nagyarányú civilesítést is. „A köztisztviselő és a közalkalmazott nehezebben mozgósítható rendkívüli helyzetben, mint egy hivatásos állományú, nem úgy adhat utasítást, és bizonyos dolgokban nem is járhat e - hívta fel a figyelmet a civisités hátrányait.

„A határőröket érzelmileg is megviseli, hogy ezen túl nem a nagy múltú, sikeres szervezethez tartoznak, hanem egy új testülethez. Akik hosszú időt szolgáltak le határőrként, nehezen tudják ezt megérteni. Ehhez hozzájön az is, hogy a határőrség mindig jó társadalmi megítélésű volt, a rendőrséget pedig gyakran érték okkal-ok nélkül bírálatok a politika és a civiltársadalom részéről. Az integrált testületben négy-öt év múlva alakulhat ki a közös szervezeti kultúra, és akkortól lehet majd egységes rendőrségről beszélni. Ezt azonban még sok kisebb-nagyobb feladat előzi meg, mint az informatikai átállás, a több ezer jármű megjelenésének egységesítése, az egyenruha és szolgálati igazolványok cseréje, az egységes számviteli és közgazdasági rendszer kialakítása” – sorolta a még megoldandó feladatokat az érdekvédelmi szervezet vezetője.

Csikász Brigitta