Elemzők szerint - írja az amerikai AP - a kormány "vegyes" üzenetet küldött támogatóinak, azzal, hogy először a népszavazás figyelmen kívül hagyására, azután "nem" szavazatokra buzdította őket. A tudósító szerint ez lehet az egyik oka az "igen" szavazatok magas arányának.

Az AP elemzői véleményekre utalva azt is írja: a reformokkal szembeni elégedetlenség ellenére túl sok idő telt el a 2006-os zavargások óta, és túl messze van még a következő választások időpontja ahhoz, hogy a népszavazás számottevően meggyengítse a miniszterelnök helyzetét.

A brit Reuters többek között azt írja: az elemzők többsége nem gondolja, hogy a szavazásnak messzemenő következménye lenne a magyar kormányra nézve, vagy hogy előre hozott választásokhoz vezetne. Felidézi a 2006-os kormányalakítást követően bevezetett megszorításokat és az MSZP népszerűségi mutatójának visszaesését. Idézi Török Gábor politikai elemző véleményét is, miszerint a népszavazás a kormány politikájával szembeni általános elégedetlenséget jelez inkább, mint azt, hogy hogyan vélekedik a lakosság a három kérdésben.

A népszavazás várható gazdasági következményeire kitérve a Reuters megszólaltatja a Lehman Brothers amerikai befektetési bank elemzőjét, Silja Seppinget. A gazdasági elemző szerint a szavazás eredménye rövid távon elbizonytalaníthatja a piacot, mert a befektetők azzal számolhatnak, hogy a támogatottság visszanyerése érdekében a kormány ismét költekezni kezd.

Az APA osztrák hírügynökség egy tudósításában azt írta: a népszavazást kezdeményező Fidesz-Magyar Polgári Szövetség új, eddig ismeretlen dimenzióval bővítette a magyar politikát: a népszavazáson alapuló politizáláséval. A népszavazás olyan kérdésekről szólt, amelyeket az emberek a zsebükön éreznek. Üzenete ezért az - vélekedik a tudósító - hogy a mindenkori kormány kellemetlen intézkedéseinek, megszorításainak nincs jelentősége, mert egy népszavazással bármikor el lehet érni visszavonásukat. Ez akár oda is vezethet - vonja le a következtetést - hogy az államvezetés állandó bizonytalanságban lehet afelől, hogy intézkedéseit és reformjait nem törli-e el rögtön egy népszavazás. Felmerül a kérdés - írta végül a szerző - , hogy 2008. március 9. nem változtatta-e meg tartósabban a magyar politika arculatát annál, mint ahogy az Orbán Viktornak szándékában állt.