szerző:
Csikász Brigitta

Egy tucatnál kevesebb a száma a klasszikusnak mondható, jelentős bűnszervezeteknek hazánkban – állítja a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő szakember, aki szerint a szó szerinti maffia, vagyis a bűnözői körök beépülése a politika és a gazdaság felső pozícióiba még nem valósult meg. De nem is járunk messze ettől.

A bűnszervezet fogalmának helytelen megállapítása és eljárási hibák miatt az ítélet hatályon kívül helyezését, illetve enyhítését kérték a kecskeméti maffiaper fő vádlottjai 2007 szeptemberében. Mint azt korábban a hvg.hu is megírta, a Szegedi Ítélőtábla 2006 októberében jogerősen összesen hatvannégy év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottakra, miután bűnszervezet tagjaként elkövetett fegyvercsempészetben és emberölés előkészületében bűnösnek találta őket.

© Fazekas István
A felülvizsgálat során a Legfelső Bíróság (LB) elutasította a védői indítványokat arra hivatkozva, hogy a bűnszervezetnek olyan, három vagy több emberből álló, hosszabb időn át és összehangoltan együttműködő csoport számít, amely súlyos bűncselekmény elkövetésére jött létre vagy legalábbis megkísérli azt. A bíróság szerint a vádlottak végig tagadták ugyan a csoport összehangolt működését, ám a tényállás szerint ez nem volt igaz, mivel a szervezet bérgyilkosokat bízott meg, szállást is biztosítottak a hozzájuk csatlakozóknak, a börtönbe kerültekkel pedig tartották a kapcsolatot és ügyvédet is fogadtak számukra.

Az LB másik megállapítása szerint a vádlottak kitervelték, hogy megölik az egyik, a Balaton-parti szórakozóhelyek többségét „védő” csoport irányítóját, s az ezzel kapcsolatos feladatokat felosztották egymás közt: kiválasztották a bérgyilkosokat, beszerezték a motorkerékpárt és a fegyvereket. A bíróság úgy vélte, a vádlottak nem önként álltak el a gyilkosságtól, ami azért maradt el, mert elfogták a csoport egyes vezetőit.

Bűnszövetség és bűnszervezet

A bűnszervezet mellett a csoportos elkövetés alakzatai között szerepel a bűnszövetség is. Erről akkor beszélhetünk, ha legalább két ember legalább két bűncselekményt végrehajt; a szerepeket felosztják egymás között, megtervezik a bűntettek elkövetését, s újabb lehetőségeket is keresnek.

A vagyon elleni bűncselekmények, illetve a lőfegyverrel vagy lőszerrel és a robbanóanyaggal vagy a robbantószerrel visszaélés esetén minősítő, azaz súlyosbító körülménynek számít a bűnszövetségben való elkövetés. A bűnszervezet esetében pedig az ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel járó bűncselekmények büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik (de a 20 évet így sem haladhatja meg).

A bűnszervezet tagjai egyébként nem bocsáthatók feltételesen szabadlábra, büntetésük végrehajtása nem függeszthető fel és szabadságvesztésüket már akkor is a legszigorúbb fogvatartási fokozatban, fegyházban kell letölteniük, ha büntetésként két évet vagy annál többet szabnak ki rájuk. Emellett elkobozzák tőlük azt a vagyont, amelyet a bűnszervezetben való részvételük idején szereztek.

Szikinger István alkotmányjogász szerint a büntető törvénykönyvben (Btk) túl tágra vették a bűnszervezet fogalmát, még az ENSZ Palermói egyezménye és az európai normák is konkrétabb megfogalmazásokkal élnek. Szikinger hiányolta azt is, hogy más államok normáitól eltérően a meghatározást nem határolták el a terrorizmus fogalmától. „Nálunk a bűnszervezet kritériumai között nem szerepel az, hogy a bűnözők célja a vagyonszerzés, vagy az sem, hogy a tagok között alá-fölérendeltségi viszony van. Ezek 1997-ben, amikor a bűnszervezet fogalma bekerült a Btk-ba, még benne voltak.” Szikinger szerint azért került ki több ismérv a meghatározásból, mert az összes kritériumot nehéz volt bizonyítani. „Ez a mostani megfogalmazás viszont túl tág, és egyáltalán nem adja vissza a szervezett bűnözés jellegét, hiszen ha például három ember lopkod, az azért még nem bűnszervezetben való elkövetés.”

Az NBH megállapításai (Oldaltörés)

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-os évkönyve szerint a bűnszervezetek összetételében és erőviszonyaiban annak ellenére nem érzékelhető alapvető változás, hogy a lebukott bűnszervezetek, s az ezt követő büntetőügyek – mint a kecskeméti maffiaper – nyomán megkezdődött "a piac újraosztása". „Egyre inkább megfigyelhető, hogy a bűnszervezetek irányítói igyekeznek az illegálisan szerzett tőkét átcsoportosítani a legális gazdaságba, és egyre gyakrabban könnyen átruházható, értékálló műkincseket vesznek.” A szervezett (intellektuális) bűnözői körök a legális pénzszerzési csatornák igénybe vételére is törekednek, így az NBH-nak a látókörébe kerültek olyan, szervezett bűnözői csoportokkal kapcsolatba hozható személyek és vállalkozások is, amelyeknek alapvető célja az uniós támogatások jogellenes megszerzése.

A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint, bár a magyar szervezett bűnözés átszerveződésére rövid távon nem kell számítani, egyes csoportok egymás közötti pozícióharcaiban előtérbe kerülhetnek az erőszakos módszerek. A klasszikus maffia bűncselekmények, mint a prostitúció, a kábítószer-terjesztés vagy a csempészet mellett olyan új, illegális pénzszerzési technikák is teret kapnak, mint az áfacsalás vagy a közraktárjeggyel történő visszaélés. Utóbbi lényege, hogy a közraktárban elhelyezett árut valós értékének sokszorosára becsültetik fel, és az ennek alapján kiadott közraktárjegy pedig már alkalmas nagy összegű bankhitelek fedezetére, amelyeket nem fizetnek vissza. Mire a bank lefoglalná a raktárban lévő árut, és követelné kára megtérítését, a hitelt felvevő cég megszűnik.

A maffiák típusai és módszerei

Az NBH szerint Magyarországon továbbra is a magyar és az orosz ajkú szervezett bűnözés a meghatározó. Utóbbiak azonban - tanulva a korábbi, rossz tapasztalatokból - kevés magyar állampolgárt avatnak bizalmukba. A hvg.hu által megkérdezett szakember - neve elhallgatását kérve - a fentieket megerősítve azt is elmondta, hogy a csoport pozíciója a kilencvenes évekhez képest gyengült.

Hazánkban tucatnyinál kevesebb jelentős bűnszervezet tevékenykedik, a kisebb csoportok számát azonban lehetetlen megsaccolni. „A bűnszervezet státuszt egyébként nehéz bizonyítani, hiszen a bűnözők tettenérésekor általában egy bűncselekményt tud a nyomozó hatóság konkretizálni. A szervezettség vádját a hatóságnak felderítési adatokkal kell alátámasztania, azzal, hogy az illetők hosszabb ideje, életvitelszerűen folytatják tevékenységüket” - mondta forrásunk. A lefülelt bűnszervezetek rács mögé került tagjaival azonban egy csoport egyáltalán nincs felszámolva - hangsúlyozta a szakember, hiszen a főnök helyére más lép. 

A kilencvenes években tagadták, hogy Magyarországon jelen lenne a szervezett bűnözés, pedig itt volt. Az első generációs bűnszervezetek a klasszikus módszerekkel „fosztogatták” az országot: lányfuttatásból, kábítószer-kereskedelemből, őrzés-védelemből, pénzbehajtásból, szerencsejáték-gépek kihelyezéséből és jövedéki csempészésből éltek és gazdagodtak. Az évtized robbantásos merényletei, leszámolássorozata után megjelentek azok a szervezett bűnözői körök, akik az illegálisan szerzett jövedelmüket legális vállalkozásokban mosták tisztára.

Ez azonban még nem a klasszikus maffia, mert arról csak azt követően beszélhetünk, ha az újabb generációs bűnözői csoportok közigazgatási, politikai vagy gazdasági döntéshozó helyekre épülnek be - azzal együtt, hogy emellett a klasszikus bűnözés is megmarad. A bűnszervezet csúcsán megvalósul a koordináció, egymás között felosztják a feladatokat, és mivel futja rá, a legjobb szakembereket alkalmazzák.

Ilyen maffia még nincs az országban - állítja forrásunk, hozzátéve: a bűnözők elérték ugyan, hogy befolyásolni tudják a közigazgatást és a rendvédelmet, de a politikai és a gazdasági élet csúcspozícióban nincsenek ott, miközben persze a céljuk ez. „A szervezett bűnözők áttértek a legalizált tevékenységekre, és ott vannak az építőiparban, a környezetvédelemben, a nagyberuházásokban, az alternatív energia termelése terén, valamint a hulladékfeldolgozásban és -hasznosításban is.”

Száz embert is hadrendbe állíthatnak (Oldaltörés)

A bűnszervezetek centrális irányításúak, s mindenben a szervezet csúcsain ülők döntenek. Az igazán fontos feladatokkal megbízott tagok kizárólag a bűnszervezettől kapott és gyakran cserélgetett telefonon léphetnek kapcsolatba feletteseikkel, akik időnként új készüléket és telefonszámot adnak nekik.

Egy-egy alvilági szervezet alkalmanként akár száznál is több végrehajtó embert képes mozgósítani, mint ez megtörtént, amikor a Heves megyei drogmaffia szedte össze különböző fegyverekkel felszerelt embereit, hogy megakadályozza egy fővárosi banda piacszerző terveit. Mint azt a hvg.hu is megírta az eset után, az összecsapás végül elmaradt. Embereket tucatjával hadrendbe állítani viszont csak addig tudnak, amíg a pénzforrásaik el nem apadnak, mert ha ez megtörténik, nemcsak konfliktus alakulhat ki köztük, hanem többen lemorzsolódnak a szervezetről, és új csapathoz csatlakoznak.

A magyarországi alvilági csoportok döntő többsége magyar kézben van, és bár több náció képviselői megtalálhatók hazánkban, szerepük nem kiemelkedő a magyarországi szervezett bűnözésben. A szervezett bűnözői csoportok szorosabban együttműködnek más hazai és külföldi csoportokkal is. Ennek legjellemzőbb területe a kábítószer-kereskedelem, amely továbbra is jelentős bevételi forrásnak számít. Emellett a bűnözők nagy összegeket forgatnak a számítástechnikai termékek illegális kereskedelmébe, a cigarettacsempészetbe és a gépjárműbűnözésbe is.

Tevékenységükhöz, mint említettük, szakemberek hada járul hozzá. Erről számolt be  2003-ban a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ akkori vezetőhelyettese, Mikó István, aki a Kriminálexpón tartott előadásában elmondta: a jogászok közül „sokan a jogászi-védői jogaikon és lehetőségeiken messze túlterjeszkedve segítik a szervezetet egy-egy újabb bűncselekmény megtervezésében, az ellenük indított nyomozások meghiúsításában. Több bróker és befektetési tanácsadó is egyértelműen azonosítható egyik vagy másik bűnszervezet, vagy 'keresztapa' segítőjeként, akik másoktól nem is vállalnak (vállalhatnak) megbízást”. Egyes bűnözői csoportok újabban postásokat alkalmaznak bizonyos üzenetek, illetve küldemények célba juttatására, emellett mind több orvos vállalkozik arra, hogy titkos magánpraxisában ellátja a körözött vagy „munka közben megsérült” bűnözőket.

A bűnszervezetek működésének megakadályozásához több szakmabeli véleménye szerint nagyon karakteres, végrehajtható jogi szabályokra és megfelelő jogalkalmazásra van szükség. A szervezett bűnöző ugyanis előnyben van a nyomozó szervekkel szemben, mert őt semmi sem köti, és tőkeerős annyira, hogy a védekezési rendszerét előre kiépítse, technikai eszközökben és humánerőben egyaránt.

A maffiával szembeni fellépés viszont nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi ügy, azzal együtt, hogy hazánkban helyre kell állítani a rendszerváltáskor szétvert klasszikus műveleti rendszert is: a hatóságok beépített embereinek ott kell lenniük a bűnszervezetekben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu/MTI Világ

Kicsoda Szeva bácsi, a maffiavezér?

Moszkvában őrizetbe vették a világ legnagyobb orosz maffiafőnökének tartott Szemjon Mogiljevicset, alias Szeva bácsit, aki évekig élt Magyarországon, s akit számos forrás összefüggésbe hoz az olajszőkítési üggyel is. De ki is az a Szeva-bácsi, akin a világ több titkosszolgálata is rajta tartja a szemét? Ismerje meg az egyik legbefolyásosabb "üzletember" nem mindennapi pályafutását!

MTI Világ

Milliárdos védelmi pénzeket szed be a szicíliai maffia

Szicíliában évente körülbelül egymilliárd euró vándorol a maffia kasszájába, ami a dél-olaszországi sziget éves bruttó termelése 1,3 százalékának felel meg - közölte keddi számában az Il Sole 24 Ore című napilap. A Cosa Nostra által zsarolt vállalatok 2002 és 2006 között hatmilliárd eurónál többet fizettek a maffiának - írta a Milánóban megjelenő lap Nino La Spina szociológus legújabb tanulmányára hivatkozva, amelyet pénteken hoznak nyilvánosságra.

Megint trágyabűz terjeng Budaörsön

Megint trágyabűz terjeng Budaörsön

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Panaszkodnak a fuvarozók: nincs a minisztériumnak elég embere, hogy kiszűrjék a csalókat

Panaszkodnak a fuvarozók: nincs a minisztériumnak elég embere, hogy kiszűrjék a csalókat

Apple-számítógépet használ? Ne higgye, hogy annyira biztonságban van

Apple-számítógépet használ? Ne higgye, hogy annyira biztonságban van

Spanyolországban is lakásokat épít a magyar ingatlanfejlesztő

Spanyolországban is lakásokat épít a magyar ingatlanfejlesztő

Egy magyar máris lecsapta a vadonatúj Land Rover Defender tetejét

Egy magyar máris lecsapta a vadonatúj Land Rover Defender tetejét