A miniszterelnök kimondatlanul Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a nyugdíjak értékének megőrzésével kapcsolatos nyilatkozatait bírálta a tanács tagjai és újságírók előtt a Parlamentben.

Gyurcsány ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt évben valóban csökkentek a nyugdíjak, ám, mint mondta, előtte kilenc éven át folyamatosan növekedtek.

A kormányfő szerint 1997 óta a nyugdíjpolitikát széles konszenzus jellemezte. Mint mondta, ennek lényege abban állt, hogy „együtt sírunk és együtt nevetünk”, tehát az ország gyarapodásából osztoztak a különböző korosztályok.

Kormánya meg kívánja védeni a két pillérre épült nyugdíjrendszert és nem kíván változtatni annak lényegén. Így egyrészt védelmet akarnak nyújtani az inflációval szemben, továbbá adni a többletjövedelmekből is.

A kormányfő arról beszélt, hogy aki csak reálérték-megőrzésen alapuló nyugdíjpolitikát akar, az hárommillió embert kizár az ország gazdagodásából.

Úgy fogalmazott: „Aki azt mondja, hogy nem kíván mást adni, mint a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, az egyetlen dologban teremt csak biztonságot; a reménytelenségben.” Ez azt jelenti, hogy aki nyugdíjba megy, onnantól kezdve csak abban lehet biztos: élete végéig már nem fog több jutni a közösből.

Gyurcsány utalt arra is, hogy a költségvetési kiigazítás idején sok liberális közgazdász azt javasolta, mondják fel a nyugdíj-kiegészítés alapjául szolgáló úgynevezett svájci indexálást és a 13. havi nyugdíjat, továbbá függesszék fel a nyugdíjkorrekciós programot. Közölte, nemet mondtak a javaslatokra, mert „vannak olyan egyezségek és megállapodások amelyeket hosszú távon is fenn kell tartani”.

Elmondta, ma a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos értéke egy hónapban 82 ezer forint. Ha az elmúlt hat évben kizárólag az inflációval növelték volna a nyugdíjakat, akkor ez az összeg ma 58 ezer forint lenne.

Mint fogalmazott, azt bebizonyítani, hogy a nyugdíjasoknak jobb az 58 ezer forintos nyugdíj, mint a 82 ezer forintos, „az több, mint művészet, (...) az csalás”.

A kormányfő szerint a nyugdíjtársadalmon belüli nyugalmat is veszélyeztetné, ha csak reálértéken tartanák az ellátások összegét, mert így évről-évre nagyobb különbségek lennének a nyugdíjak között.

Ez azoknak lenne hátrányos – mutatott rá –, akik korábban mennek nyugdíjba. Akiknek később „fixálják” a nyugdíját, azoknak az időközben növekvő bérek miatt magasabb lesz az ellátás összege, mint azoknak, akiknek korábban. Ez öt év viszonylatában akár 15-20 százalék különbséget is jelenthet – fűzte hozzá a kormányfő.