Rejtély, hogy miért várt több mint két évet az ügyészség azzal, hogy vádat emeljen a kuruc.info nevű szélsőséges hírportál főszerkesztője, Molnár Balázs ellen. Az aligha lehet jogalap, hogy egykori bedolgozója az utóbbi időben főszerkesztőként már nyilvánosan azonosította Molnárt. Legalább ennyire talányos, hogy miért nem volt képes eddig megnevezni az oldal készítőit, szerkesztőit, szerzőit egyetlen hatóság sem, noha a Nemzetbiztonsági Hivatal – legalábbis Szilvásy György tárca nélküli miniszter szerint – folyamatosan figyelemmel kísérte és kíséri tevékenységüket.  

Molnár Balázs © hvg.hu

A kuruc.info sosem a diszkréciójáról volt híres: évek óta rendszeresen közzéteszik az általuk közellenségnek titulált személyek telefonszámát, lakcímét, olvasóikat pedig bújtatott nyelvi fordulatokkal arra buzdítják, hogy bátran zaklassák a kiszemelteket, vagy – rosszabb esetben - burkoltan arra uszítanak, hogy verjék is meg őket. Bár a lapot szerzői az információszabadság megtestesülésének próbálják beállítani (amelynek bezárása szerintük egyenlő a sajtószabadság végével), ők maguk a legkevésbé sem próbálnak transzparenssé válni: saját személyüket titokban tartják, a kuruc.info impresszumában innen-onnan összeszedett személyneveket szerepeltetnek, a számukra kényes információkat pedig visszatartják.

Ezért is számított szokatlannak, amikor egyik korábbi szerzőjük, a portál személyzetével manapság már rosszban lévő Polgár Tamás (bloggernevén Tomcat) nemrég publikálta az általa személyesen is ismert állítólagos szerkesztők, köztük a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik oszlopos tagjának a nevét. (Tomcatnek - állítja ő maga - egykor szerkesztői jogosultsága is volt a lapban.) Nem csoda, ha a portál a Molnár Balázs elleni vádemelést Tomcat számlájára írja, Polgárt besúgóként, árulóként emlegeti. Tomcat kurucos leleplezése nemcsak azért volt figyelemreméltó, mert az újságíró körökben kuruc.info-szerkesztőként azonosított személyek és az általa publikált nevek megegyeznek, hanem azért is, mert tette jelzi: belharcok szabdalják a radikális jobboldalt.

Kurucüldözés

A kuruc.info honlapot 2005-ben regisztrálták az arizonai Scottsdale-ben. Gyurcsány Ferenc tavaly augusztusban kérte Takács Albert akkori igazságügyi minisztertől, hogy vizsgálja meg, milyen alkotmányos eszközök állnak rendelkezésre a portállal szembeni fellépésre. Tavaly októberben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy gyakorlatilag az Egyesült Államoktól függ, ők tudnak-e tenni valamit a honlap esetleges jogsértő tevékenységének megakadályozására. A honlap idén nyáron leállt. Draskovics Tibor miniszter július 21-én azt közölte, hogy a magyar hatóságok kérésére hallgattatták el az Egyesült Államokban egy ottani szerverről üzemelő portált. Az oldal augusztusban újraindult. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter augusztus 22-én bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal továbbra is minden törvényes eszközzel fellép a kuruc.info működtetése ellen.

A Tomcat és a kuruc.info közötti csörte felszínre hozta azokat a belső viszályokat, amelyekről eddig jobbára csak a bennfentesek tudtak. A szélsőjobboldal valójában sosem volt egységes, a különféle csoportosulások ugyan olykor képesek közös akciók, demonstrációk végrehajtására, de például nincs elfogadott vezető közöttük. A sokszor egymással is acsarkodó önjelölt vezetők közti konfliktusok nem is feltétlenül ideológiai különbségekből fakadnak, gyakoribbak az elszámolási viták, meg az egymásra mutogatás egy-egy hamvába holt tüntetés után. A Political Capital egyik kutatása pedig arról tanúskodik, hogy a vezérnélküliség még a kívülről sokáig egységesnek hitt Magyar Gárdát már akkor is jellemezte, amikor a szervezeten belüli nézetkülönbségek még nem pattantak ki.

A vitákban azután a kuruc.info is rendszeresen állást foglal, jó példa erre az, ahogyan a lap a Magyar Gárdán belüli konfliktust mutatta be. A szervezet kettészakadásáról „tudósító” hírportál kezdetben látszólag igyekezett a békebíró szerepében tetszelegni, de már a kezdetekkor nyilvánvaló volt, hogy a Gárda jobbikos vonalát támogatja, míg a párttól eltávolodó egykori kapitányról, Dósa Istvánról sorra jelentek meg a „leleplező” cikkek.

Hasonló vehemenciával vették kezelésbe idén ősszel Kovács Gézát, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) elnökét, amikor közölték: az ismerősei körében csak Kucuként ismert Kovács a rendszerváltás hajnalán III/III-as ügynökként Budai Attila fedőnéven jelentett. A MÖM és a Kuruc azután rúgta össze a port, hogy a szervezet kifogásolta, amiért szerintük a portál nem kampányolt eléggé egyik rendezvényük mellett. Ez idő tájt több kuruc.infós szerkesztőt is megfenyegettek MÖM-höz közelálló futballszurkolók, a jobbikos Novák Előd házának kerítését pedig lila festékkel fújták be ismeretlenek, ami mögött a szésőjobbos hírportál titkosszolgálati akciót sejtett, mások szerint viszont Novákon akár a kuruc.infóra neheztelő futballultrák is bosszút állhattak ily módon.

Kérdés, hogy a Molnár Balázs elleni eljárás változtat-e a kuruc.info tartalmain és a gyaníthatóan törvénysértő gyakorlatán. Ha a lap a jövőben szelidít irányvonalán, és kevésbé élesen fogalmaz, könnyen elveszítheti a radikálisok körében "kivívott" véleményformáló pozícióját. A főszerkesztőt ugyanis azzal vádolják, hogy a 2006-os zavargások idején ügyészeket és bírákat rágalmazott meg cikkében, valamint közzétette nevüket, telefonszámukat – márpedig az ügyészség szerint az írások megjelenése után több bíró kapott szidalmazó vagy fenyegető tartalmú telefonhívásokat, illetve levelet. Egyelőre az sem világos, hogy a vádat képviselő ügyészség hogyan bizonyítja, hogy a portál főszerkesztője valóban Molnár Balázs. Hacsak nem úgy, hogy tanúnak beidézteti Polgár Tamást.