szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A fasizmus áldozataira és Budapest 64 évvel ezelőtti felszabadulására emlékezett a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) a XIII. kerületi vizafogói emlékműnél csütörtökön.

1945 februárja Budapestnek, áprilisa pedig az egész országnak a felszabadulást jelentette, "esélyt a jóra, mellyel részben éltünk, részben nem tudtunk élni" - mondta Hegyi Gyula európai parlamenti szocialista képviselő.

Hangsúlyozta, az embereknek el kell gondolkozni azon, hogy mit tudnak kezdeni a szabadságukkal.

Hozzátette: 1945 után lezajlott Magyarország első "valóban" szabad választása, a közoktatás megalapozása, a nők egyenjogúságának megteremtése, a faji törvények eltörlése.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke elmondta, hogy immár több mint 20 éve gyűlnek össze az emlékműnél a fasizmus áldozatainak emlékére.

Az emlékezés mellett fontos újragondolni az eseményeket a mai viszonyok között, "amikor a szélsőjobb nagyon sok helyi önkormányzatnál együttműködik, koalícióban van" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy meg kell állítani a szélsőjobb előretörését, különösen az európai parlamenti választások előtt.

A vizafogói emlékműnél koszorút helyeztek el diplomáciai képviseletek, a magyar állam és közjogi méltóságok megbízottjai.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Bíró: a szélsőjobb beszédmódja legitimizálódik

Másképpen kell beszélni a cigányok helyzetéről, de az őszinte és nyílt beszédnek nemcsak a romákról, hanem a többség rasszizmusáról is szólnia kellene - mondta az MTI-nek szerdán Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista, aki aggasztónak tartja, hogy a szélsőjobb szóhasználata válhat legitimmé a politikai közbeszédben a veszprémi tragédia után.

Sorkövető

„Nincs. De igény, az lenne rá.” Szélsőjobbos választási esélyek

A szélsőjobboldali veszély a rendszerváltás óta terítéken van. Ehhez képest eddig egyetlen ilyen pártnak egyetlenegyszer (a MIÉP-nek 1998-ban) sikerült bekerülnie a parlamentbe. Pedig vizsgálatok bizonyítják, „igény, az lenne rá”, mert a magyar lakosság tizedének szélsőjobbos a politikai attitűdje. A választási rendszer azonban gátat szab a radikális nyomulásnak.