Bajnai szerint Magyarország a legsikeresebb kelet-európai ország volt, ez a pozíció körülbelül az ezredfordulóig tartott. De lényeges reformok gyakorlatilag 1998 óta nem történtek. Ezzel egy időben az országban mély politikai megosztottság alakult ki. "A politika befészkelte magát életünk minden szegletébe" - fogalmazott a miniszterelnök.

Bajnai emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltozás óta Magyarország 1,5 millió munkahelyet veszített el, s ebből csak 500 ezret sikerült helyreállítani. Az emberek jelentős része az állam költségén él, s csak 57 százalékuknak van törvényes állása, illetve fizet adót - fogalmazott Bajnai, hozzátéve: a nagy pártok - ahelyett, hogy azokat az embereket támogatták volna, akik munkájukkal a terheket viselték - azokat udvarolták körül, akik az állami támogatásból élnek. Olyan szociális ígéretekkel álltak elő, amelyeket az ország képtelen volt finanszírozni - hangoztatta a kormányfő, aki szerint nem a globális válság okozta a problémát, a válság csak kiélezte azt. "Mi, magyarok elfelejtettük azt az alapvető igazságot, hogy ne adj ki többet annál, mint amennyit megkeresel" - jelentette ki Bajnai.

Mindez - tette hozzá - egyszerűen hangzik, ám ehhez egy sor politikai tabut kell megszegni. Ezek között említette a parlament által jóváhagyott átfogó nyugdíjreformot s a 13. havi nyugdíj megszüntetését, valamint a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelését 62-ről 65 évre. A pártok korábban ezt nem merték megtenni - jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve, hogy június végén átfogó adóreformot kíván előterjeszteni.

Bajnai hangsúlyozta, hogy Magyarország nem megy csődbe. Utalt arra, hogy a külföldi adósságok idén 3,7 milliárd eurót tesznek ki, a hitelek és a nemzeti tartalékok pedig együtt ennek a tízszeresét. Ha azonban a piacok továbbra is ilyen ingatagok, kiszámíthatatlanok és kockázatokkal terheltek maradnak, Magyarország arra kényszerülhet, hogy az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal a hitelek növeléséről tárgyaljon - jelentette ki a miniszterelnök.