"A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják", "jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát", "félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta" - ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló - a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott - ítéletben, amelyből a lap szemelvényeket közöl.

A lap emlékeztet arra, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú ítéletét 2008. december 16-án hozta meg, az FB döntését pedig július 2-án hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla - ám az FB ítéletének indoklását több helyen pontosították, illetve megváltoztatták. 

Az ítélet jelentős részét főként nyugati jogforrásokra alapozták. Ezek közé tartozik a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság több ítélete, de a Római Egyezmény és a New Yorki Egyezmény is - olvasható a cikkben. 

Fleck Zoltán jogszociológus szintén nemzetközi gyakorlathoz igazodónak tartotta az ítéletet, amelyet a lap kérésére elemzett is. Mint mondta: a táblabíróság ítéletében meggyőző érveléssel tisztázta a Fővárosi Ítélőtábla az egyesület és mozgalom közti viszonyt. Ennek azért lehet nagy szerepe a későbbiekben, mert a szervezeti egység kimondásával akár a gárda toborzói miatt is indíthatnak eljárást egyesülési joggal visszaélés miatt. 

A szakértő arra is kitért: fontos változás, hogy nem a személyiségi jog megsértése miatt oszlatták fel a szervezetet, hanem általánosabb kifogást találtak a gárda működésével szemben. A félelemkeltő, jogellenes tevékenységet ugyanakkor igen pontosan, "konkrétan és objektívan" definiálták. Ez a jövőben szintén fontos segítséget nyújthat például a rendőrségnek abban a kérdésben, hogy mikor kell beavatkoznia egy gárda rendezvénybe - vélte Fleck.