Eörsi Mátyás emlékeztet arra, hogy a párt küldöttgyűlése meggyőző többséggel választotta meg Retkes Attilát a szabad demokraták elnökének, ám már első megnyilvánulásai nyomán a párt "ikonjainak" jelentős része kilépett a pártból: Konrád György, Rajk László, Hodosán Róza, Haraszti Miklós, Iványi Gábor, Ara-Kovács Attila. Mellettük távoztak polgármesterek is, Wittinghoff Tamás, Csécsei Béla és Török Gusztáv Andor. Utóbbi a politikus szavai szerint a teljes kalocsai szervezettel együtt. Megyei elnökök sora is elhagyta az SZDSZ-t. A képviselő véleménye szerint nehéz elhinni, hogy Retkes Attila mindezt őszintén gondolja egy megtisztulási folyamat kezdetének.

Eörsi Mátyás arra a következtetésre jut, Retkes Attila azért nem tehető felelőssé, hogy az SZDSZ-ben hiányzik az egyetértés abban, a párt miben hibázott súlyosat, és mi volt az, amely bár népszerűségvesztéssel járt, mégis tisztességes politika volt. Úgy fogalmaz, hogy éppen ellenkezőleg: "divattá vált az Egyedüli Ok megnevezése". Kijelenti, hogy a legszélesebb egyetértés abban van, hogy az MSZP-vel közös 11 éves kormányzás kompromisszumai őrölték fel az SZDSZ-t. Meglátása szerint viszont a koalíciós együttműködés az SZDSZ és az MSZP között nem pusztán a liberálisok választása volt.

Eörsi Mátyás úgy fogalmaz, az SZDSZ júniusi, EP-választáson szenvedett vereségének fő oka, hogy a pártnak felelősséget kell viselnie az országnak az elmúlt hétévi együttes kormányzás populista intézkedései eredményeképpen előállt gazdasági állapotáért. Szavai szerint az SZDSZ missziója a kormánykoalícióban az lett volna, hogy ellenálljon a rövid távú népszerűséget hozó, ám már középtávon rendkívüli károkat eredményező, fedezet nélküli osztogató politikának, és ez nem sikerült. Kijelenti, hogy az SZDSZ valóban gyakran volt arrogáns, és emellett elbukta a reformjait. Hozzáteszi, az SZDSZ belső viszonyai nagymértékben nehezítették a hibákkal való szembenézést.

A képviselő megfogalmazza azt a véleményét is, hogy Fodor Gábor nem lehetett sikeres elnök, mert az "elnöki poszt megszerzése súlyos morális sebből vérzett". Ezt azzal magyarázza, hogy Fodor Gábor az "ő érdekében végrehajtott csalásba kapaszkodva kényszerített ki elnökválasztó küldöttgyűlést". Eörsi Mátyás szerint ha képes kivárni, a soron következő rendes küldöttgyűlésen az egész párt támogatásával lehetett volna elnök. De ő türelmetlenségében nem így döntött, ezzel mélyütést vitt be a párt másik felének. Véleménye szerint a leköszönt elnök kísérletet sem tett arra, hogy konszenzust hozzon létre.  

Eörsi Mátyás úgy fogalmaz, hogy minden elnök hibázhat, ám Fodor Gábor lemondását követő nyilatkozatai méltatlanok. "Szemenszedett tévedésnek" nevezi azt a kijelentést, hogy a frakció obstruálta volna a pártelnököt. Kijelenti, hogy Fodor Gábor azt javasolta, hogy az SZDSZ támogassa a Bajnai-kormányt és intézkedéseit, miközben Kóka János és az ő összes támogatója az ő álláspontja mellett volt. Hozzáteszi, voltak kiszavazók is, ám Gulyás József, Béki Gabriella és Velkey Gábor éppen Fodor Gábor "csapatához tartozott".

Meglátása szerint abban viszont Fodor Gábornak és támogatóinak igazuk van, hogy a választási eredményért való felelősségvállalásból Kóka János sem vonhatja ki magát. ő sem teheti meg, hogy saját felelősségéről ne szóljon sem a küldöttgyűlésnek, sem a párt országos tanácsának. Ugyanakkor Kóka János javára írja, hogy pártelnökként mindent megtett az egység érdekében, a saját hatáskörébe tartozó pártpozíciók szinte mindegyikébe Fodor támogatóit juttatta. Eörsi Mátyás szerint Fodor Gábor nem követte példáját, az SZDSZ apparátusában elnöksége alatt csak a saját támogatói közül nevezett ki. Azt is Kóka János javára írja, hogy frakcióvezetőként mindent megtesz annak érdekében, hogy az SZDSZ liberális programjából, ha az már kormányon nem érvényesült, legalább ellenzéki pártként a lehető legtöbbet érvényesítsen.

A képviselő szerint Retkes Attila kétségkívül nehéz helyzetben vette át a párt vezetését. Kijelenti, a pártelnöknek tudnia kell, hogy szavainak egészen más a súlya, mint eddigi életében bármikor. Eörsi Mátyás szerint nem mondhat olyat, hogy az SZDSZ nem támogatja a kormányt mint testületet, hanem csak a liberális elveknek megfelelő válságkezelő intézkedéseit.

A képviselő azon az állásponton van, hogyha a pártelnök azt mondja, hogy véget vet a neoliberális politikának, ameddig nem magyarázza el, mire gondol, valójában csak a jobboldal vádjait ismétli. Hozzáteszi, Retkes Attila friss tapasztalatai alapján talán empatikusabb lesz, és többé nem "Strabag Demokraták Szövetségezik", mert az ilyen vádak, legyenek bármilyen megalapozatlanok, könnyen ráragadnak egy pártra vagy egy pártelnökre, kivált, ha belülről is ismételgetik őket.

Kitér arra is, hogy a pártelnöknek még egy fontos stratégiai döntést meg kell hoznia: visszanyerni akarja-e az SZDSZ választóit, vagy a most leköszönt vezetéshez hasonlóan "lecserélni" őket. Eörsi Mátyás úgy látja, hogy ha ugyanis visszanyerni akarja őket, akkor nem lehet az elmúlt 16 évet "en bloc" megtagadni, ennek ugyanis ők is részesei. "Ha Retkes Attila ezeket a választókat is meneszteni akarja, az már egy teljesen másik történet" - fogalmaz a politikus.