Galsa Péter a Bicskei Rendőrkapitányságon szolgált vizsgálati alosztályvezetőként. Két évvel ezelőtt parancsnoka arra utasította, hogy egy gyógyszervény-hamisítási ügy keretében „dolgozzon be” több fiktív bűncselekményt a 2008. első félévi statisztikába, hogy ezzel javuljon a kapitányság eredményessége.

„A felettesem követelte, hogy a gyanúsítottat – aki nem tett beismerő vallomást – beszéljem rá, ismerje be ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetését” – mondta el a főhadnagy. Ám ő a többszöri parancsot minden alkalommal megtagadta. Főnöke mindamellett nem indított ellene eljárást. Ezt követően Galsát egyik beosztottja arról informálta, hogy közös felettesük feladatot adott neki: vigyen be 372 fiktív ügyet a rendőrségi bűnügyi nyilvántartásba, a Robotzsaruba.

Varga Péter bíró kérdésére, miszerint ha úgy találta, bűncselekményt, a statisztika manipulációját követték el kollégái, miért nem jelentette a parancsnokainak, Galsa Péter megjegyezte: felettese megtorlást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a megyei főkapitányhoz fordul a problémáival, ezért inkább a Rendőri Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ) kereste meg.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság érdeklődésünkre cáfolta, hogy kozmetikázták volna a statisztikákat, és jelezték: Galsának „senki nem adott utasítást jogszabályba ütköző cselekmény elkövetésére”. Ugyanakkor megjegyezték, az egykori alosztályvezető valóban tett feljelentéseket statisztikai csalás miatt, ám azokat az eljárásokat megszüntették. A hvg.hu viszont úgy tudja, az eljárások még nem zárultak le, mert a megszüntetés elleni panaszokat még nem bírálták el.

Más, a bűnügyi statisztikák meghamisításával kapcsolatos ügy is napvilágra került. A hvg.hu ügyészségi forrásból úgy értesült, statisztikai adatokkal való visszaélés miatt Komárom-Esztergom megyében folyt eljárás. „Itt bukott ki először a statisztikai adattorzulás, és indult vizsgálat. Ezután átfogó, országos ellenőrzés kezdődött, hogy kiderüljön, a bűnügyi statisztikák mennyiben tartalmaznak valós adatokat. Ez a vizsgálat jelenleg még folyamatban van.”

Az adatok „buherálásánál” számos trükköt lehet alkalmazni. A hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó rendőr szerint például egy ügyszámra tesznek két olyan ügyet, amelyekben sikeres felderítés nem várható. Amennyiben nehéznek ígérkezik a felderítés, a rendőr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert az nem kerül be a bűnügyi statisztikába. Ezzel szemben bekerül a bűnügyi adatok közé, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül felfüggesztik, de nem számít bele sem az eredményes, sem az eredménytelen ügyek közé.

Tavalyig javította egyébként a bűnügyi statisztikát a szabálysértési értékhatárnak a korábbi ötezer forintos értékhatárról húszezerre emelése, mert a kisebb ügyek – lopások és betörések –, amelyekben nem igazán lehetett eredményt felmutatni, nem kerültek be a bűnügyi nyilvántartásba.

Krémer Ferenc szociológus, a rendészetpolitikai kérdések egyik neves kutatója is megerősítette: találkozott azzal, hogy ha nincs elég büntetés, akkor a parancsnok kiküldi a beosztottait „begyűjteni” a megfelelő mennyiséget, illetve növelik az esetszámot a sikeresen zárható ügyekben.

Krémer tévesnek nevezte azt az elgondolást, hogy a bűnügyi statisztikákkal mérhető a rendőrség eredményessége, és hogy ez megfelelő lenne a vezetők munkájának értékelésére. Megjegyezte, a statisztikák csak a bürokrácia működését mutatják, „ami ugyanolyan, mint öt évvel ezelőtt”. Szemléletváltásra lenne szükség, és be kellene vezetni a teljesítményértékelést, ami viszont hierarchikus parancsuralmi rendszerben nem, csak mellérendelt együttműködés esetén valósítható meg - tette hozzá.

A megoldás a kutató szerint Nyugat-Európa országaihoz hasonlóan a minőségbiztosítási rendszerek átvétele lehet. Azok viszont szolgáltató rendőrségre lettek kitalálva – hangsúlyozta. Ehhez változtatni kell a testület működési filozófiáján, kultúráján, szervezeti rendszerén és iránymutató elvein. Hozzátette: meg lehet csinálni ezek nélkül is, formális módon, de akkor a rendszer előbb-utóbb rosszul fog működni, majd le is áll. „Persze ekkor meg lehet azt mondani, hogy a magyar valóság más, mint a nyugat-európai” – tette hozzá.