A Parlamentben Schiffer András (LMP) felszólalásában kritizálta az alkotmánybírák, valamint az Állami Számvevőszék tisztségviselői jelölésének tervét, illetve a Fidesz médiacsomagját. Szerinte "jogállami ellenforradalom", az alkotmányos demokrácia félreértése zajlik. Nem a nemzeti együttműködés rendszere, ez legfeljebb narancsuralmi rendszernek lehet megfelelő, ami történik - közölte. Navracsics Tibor azt mondta: a választások előtt hallotta már ezeket az érveket, ezeket mondják húsz éve, változó felállásban. Engedje meg, hogy a magyar alkotmányosság tiszteletben tartásával működőképessé tegyük a demokráciát, lesz kisebb parlament, önkormányzati testületek, működőképes Alkotmánybíróság és ÁSZ - közölte.
   
MSZP: demokratikus egypártrendszert akart kiépíteni a Fidesz
   
Mesterházy Attila szerint demokratikus keretek közötti egypártrendszert akar kiépíteni a Fidesz. A szocialista politikus úgy vélte: ennek a víziónak a megvalósításába kezdett az elmúlt harminc napban a Fidesz és a 29 ponttal beismerték, hogy hazudtak. "Hazudtak a magyar választópolgároknak, hazudtak, reggel, délben és este" - fogalmazott, nevetést kiváltva a padsorokban ülőktől.

Negligálják a parlamentet, a viták formálisak, a parlamentarizmus megcsúfolása zajlik - sorolta. Felszólította a kormányzó erőket, hogy hagyják abba a "handabandázást", nincs itt semmi nemzeti együttműködési rendszer, "Fidesz-úthenger van", ami mindenkit ki akar lapítani, aki másként gondolkodik. Navracsics Tibor kiemelte: megérti,hogy az MSZP-ben elnökválasztási kampány van, de ezt nem a parlamentben kellene lefolytatni. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök azt mondta, szeretné, ha olyan lenne az ország mint ő, és, hogy a Gyurcsány-kormány nem vett figyelembe egyetlen ellenzéki javaslatot sem. Akkor nem szólalt fel Mesterházy Attila egyszer sem, amikor gumilövedékkel lőttek békés tüntetőkre, amikor a gyülekezési szabadság csorbát szenvedett - folytatta. Mint mondta, megérti, hogy a politikusnak mindenről az egypártrendszer jut eszébe, de szokjon hozzá, hogy itt parlamenti demokrácia, többpártrendszer van, Welcome to the club! - zárta felszólalását Navracsics Tibor.

Az MSZP a köztisztviselőkről

Gúr Nándor (MSZP) a köztisztviselői törvényről azt mondta, hogy számtalanszor felhívták a figyelmet arra, az európai jogrendszer kereteibe nem fér bele a valós és jogszerű indok nélküli felmondás. Hozzátette, ez a magyar alkotmányosságot is megkérdőjelezi. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára  közölte, hogy három szakszervezet mondta el a véleményét a javaslatról és ezek közül többet megpróbáltak beépíteni a törvényjavaslatba. Kijelentette, a javaslat alapvető célja az, hogy a közigazgatás átlagszínvonalának javítása miatt kikerüljenek a rendszerből azok, akik jelenleg bénítják azt.

Lázár: működőképességének határára jutott az állam

A Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar állam a működőképességének határára jutott, ezért "politikai mutyik" helyett most egyértelmű döntésekre van szükség. Lázár János ezt hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján mondta kérdésre válaszolva. Azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybírók jelölésének tervezett, új rendszerével összefüggésben több civil szervezet aggályokat fogalmazott meg, Lázár János azt mondta: azt kéri a civil szervezetektől, jogvédő szervezetektől, hogy arról is alakítsanak ki véleményt, hogyan létezhet az, hogy egy jól működő demokráciában hiányzik két alkotmánybíró, és nincs például elnöke a Magyar Televíziónak, valamint az Állami Számvevőszéknek sem.

(Civilek múlt csütörtöki közleményükben azt írták: az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabály megváltoztatása rombolja a bírói testület függetlenségét. Az alkotmányról, valamint az Ab-ról szóló törvények módosítását kezdeményező, az Országgyűlésnek múlt hétfőn benyújtott fideszes javaslat szerint az Ab tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tenne javaslatot, a testület, "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".)

A magyar állam a működőképességének a határára jutott, "mondhatni működőképtelenségbe sodorta a Gyurcsány-korszak", ezért a Fidesznek lépnie kell: "politikai mutyik" helyett most egyértelmű döntések lesznek - húzta alá a frakcióvezető. "A nemzeti együttműködés jegyében nekünk az az érdekünk, hogy nagyon magasan kvalifikált, a szakmai világban elismert, jó hírnévnek örvendő, respektált alkotmánybírók legyenek, akiknek a szakmai felkészültségéhez kétség nem férhet" - hangsúlyozta. Lázár János beszámolt arról is, hogy megkezdődtek azok az egyeztetések, amelyeknek lefolytatására Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök kérte meg őt.

A Fidesz június 25-én délig meg fogja tenni a jelölését. Ezen időpontig a frakció több alkalommal tárgyal majd, a jelölés után pedig június 28-án "fogunk élni a végső döntés lehetőségével és jogával" - fejtette ki. Közölte: sürgetik az Országgyűlést, hogy minél hamarabb pótolja a hiányzó alkotmánybírókat, és hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát is válassza újra. Június 29-ére és 30-ára tűzte ki az államfőválasztás időpontját Schmitt Pál - erősítette meg múlt szerdai közlését a házelnök a parlamentben hétfőn. Schmitt Pál közölte, hogy az első ajánlás benyújtásának határidejét június 25-én, pénteken 12 órában állapítja meg.