Többé-kevésbé az, de nem teljesen – felelt Salamon László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke arra a körkérdésre, hogy legitim-e az 1989-es alkotmány. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a rendszerváltás alkotmánymódosításainak nagy részét még az utolsó pártállami parlament fogadta el.

A vita ifjú hallgatósága

Szabolcs Péter

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arra hívta föl a figyelmet, hogy az az Alkotmány 1949-ben íródott, ám az elmúlt huszonegy év növelte az Alkotmány legitimitását, amely ebben az időszakban „nem vizsgázott rosszul”.

„Úgy tűnik, vannak, akiket érdekel, hogy mi van az Alkotmánnyal” – reagált Hack Péter jogász, volt országgyűlési képviselő arra, hogy az ELTE előadóterme zsúfolásig megtelt. (A hvg.hu a szervezőktől úgy értesült: a pótszékeken ülőket is beleszámítva legalább ötszázötvenen lehettek a teremben, tudósítónk szerint túlnyomó részben egyetemisták.)

Halmai Gábor és Hack Péter

Szabolcs Péter

Azt mondta: a négyigenes népszavazással, az 1990-es választással, majd a NATO-ba és az Európai Unióba történő belépésről szóló népszavazással a szavazók legitimálták az 1989-ben létrejött berendezkedést.

Halmai Gábor alkotmányjogász, az Országos Választási Bizottság volt elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az Alkotmányt illegitimnek mondjuk, akkor a japán vagy a német alaptörvény is annak tekintendő, mert gyakorlatilag a szövetséges hatalmak írták. Az Egyesült Államok alkotmánya eredetileg tartalmazta a rabszolgaság intézményét, ami ma nyilvánvalóan elfogadhatatlan. De azóta több mint kétszáz év fejlődése van az alkotmány mögött.

Szükség van-e új Alkotmányra? – hangzott a következő körkérdés. Halmai úgy vélte: ha legitim az alkotmány, akkor nincs ok arra, hogy újat alkossunk.

Magyarország súlyos bajainak nem az alkotmány az oka – reagált a kérdésre Hack Péter. „Hét hónap alatt hétszer módosították az alkotmányt. Múltkor az egyik órán a hallgatóktól kérdeztem, hogy van-e náluk alkotmány, mire egyikük azt válaszolta: nincs annyi pénze, hogy havonta új alkotmányt vegyen” – hívta föl Hack a figyelmet a túlzott lendületű alkotmányozás némely aspektusára, a közönség derültsége közepette.

Abban az értelemben, mint 1848-ban, 1920-ban vagy 1989-ben volt, nincs alkotmányozási kényszer. Ezt már Salamon László jelentette ki, hozzátéve, hogy nemcsak akkor van helye új alkotmánynak, ha olyan átalakulást hoz a történelem, mint 1848-ban, 1920-ban vagy 1989-ben. Úgy vélte: maga az 1949-es évszám elégséges ok arra, hogy Magyarországnak új alkotmánya legyen.

Salamon László és Gulyás Gergely

Szabolcs Péter

Salamon szerint át kell gondolni: jó-e az, ha egy kormány gyakorlatilag leválthatatlan, egy országgyűlés pedig gyakorlatilag föloszlathatatlan.

Gulyás Gergely szerint a mostani alkotmánynak semmilyen értéktartalma nincs. Elismerte: „ha egy kormánykoalíció kétharmados többségére támaszkodva úgy fogalmazza meg az Alkotmányt,  hogy azt nagyon sokan nem érzik magukénak, akkor az sikertelen lesz és nem fogja tudni betölteni a rendeltetését”.

Adtak-e az emberek az országgyűlési választásokon fölhatalmazást az új alkotmányra? – hangzott a következő körkérdés. Válaszában Hack Péter hangsúlyozta: a legújabb hírek szerint az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban már csak a kormánypártok maradtak, mivel a Jobbik is kivonult. Metsző iróniával sorolta a tényeket: „Október 26-án a nép úgy akarta korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa fölül azt, amit népszavazásra tűznek ki. November 8-án a nép máshogy gondolta, úgy határozott, hogy az adókra, a vámokra, a költségvetésre vonatkozó törvényeket nem lehet az Alkotmánybíróságnak megsemmisítenie, csak fölülvizsgálnia. De ez a népakarat sem tartott túl sokáig, mert november 16-án Lázár János újabb módosítást nyújtott be, mely szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatja fölül az adó- és járuléktörvényeket, csak akkor, ha az alkotmánybírósági indítvány emberi jogi jogsértésre utal. A három variáció közül melyik teljesíti a népakaratot? Páros heteken az egyik, páratlan heteken a másik?” – tette föl a költői kérdést az ELTE adjunktusa. „Nekem úgy tűnik, még a Fideszen belül sem zárultak le a viták arról, hogy mi legyen” – tette hozzá.

Az irónia a politikai viták része – reagált minderre Gulyás Gergely, aki szerint a visszamenőleges hatályú törvényhozás tilalmát az új alkotmányban rögzíteni kell. „Eljárásjogilag a jelenlegi többségnek ugyan megvan a fölhatalmazása arra, amit csinál, de ez nyilvánvalóan nem a legelegánsabb eljárás. Ugyanakkor az ilyen, a jogállam határán táncoló lépések lehet, hogy erősíteni fogják az állam iránti bizalmat” – vélte Gulyás. Úgy folytatta: reményei szerint ilyen intézkedésekre soha többet nem lesz szükség.

Halmai Gábor a New Deal bevezetésének körülményeivel példálózott. Eszerint 1933-ban Franklin Delano Roosevelt elnök gazdasági problémák egész sorával került szembe, ráadásul a Legfelsőbb Bíróság – melynek a magyar Alkotmánybíróság felel meg – azt képviselte, hogy nem avatkozik be a gazdaság ügyeibe, viszont ellenállt a New Dealnek. Roosevelt szembetalálta magát az alkotmányossággal. Meg akarta kerülni a Legfelsőbb Bíróságot, mégpedig néhány, az ő koncepcióját támogató főbíró kinevezésével, s ezzel a Legfelsőbb Bíróságon belüli erőviszonyok átalakításával. Saját demokrata többsége szavazta le a Kongresszusban. A demokraták ugyanis azon az állásponton voltak, hogy az alkotmányos rendszer tönkretételének az árán nem szabad a gazdaságot helyrehozni. „Én most ettől félek” – tette hozzá Halmai.

Az Alkotmánybíróság nem „kőbe vésett intézmény” – ezt már Salamon László jelentette ki. Szerinte az Alkotmánybíróságról való gondolkodást megnehezíti, hogy aktuálpolitikai kérdésként került napirendre az ügy. A kétkamarás parlamentről a kereszténydemokrata politikus úgy vélte: a fékje lehet az együttes kormányzati és parlamenti hatalomnak.

Az alkotmányos értékek megőrzése a mostani kétharmados többség kötelessége – jelentette ki Halmai Gábor, akit nem zavarna, ha a Szentkorona-tant az alkotmánytörténet egyik elemeként megemlítené a preambulum, de – mint fogalmazott – a Szentkorona-tan alkotmányértelmezési alappá válása ellentétes a népszuverenitás elvével és „nagyon veszélyes dolog” lenne.

Hack Pétert a kormánypártok által erősen belengetett kétkamarás parlamentről kérdeztük. „A Fidesz sem könnyen tudná eladni, hogy miközben csökkentik a Parlament létszámát, létrehoznak egy második kamarát” – vélte a volt országgyűlési képviselő. „Én személy szerint ellensége vagyok a korporatív kamaráknak. A korporatív kamara ellentétes a demokrácia alapeszményével, ellentétes a számonkérhetőség elvével. „Az alkotmányos kísérletezés óriási veszélyekkel jár. Olyan javaslatok, amelyek augusztus 14-én bekerülnek az Alkotmányba, három hónap múlva kikerülnek onnét. Mi a garancia arra, hogy azok, akik így alkotmányoztak a módosításoknál, 2011 februárjára meg fognak táltosodni, és évtizedekre időtálló, a demokratikus működést évtizedekre eligazító megoldásokat találnak?” – tette fel a költői kérdést Hack Péter.