A Balla Mihály külügyi bizottsági elnök által jegyzett törvénymódosítási javaslat ritka egységbe forrasztotta az ellenzéket. Az Országgyűlés plenáris ülésén hétfő este valamennyi ott megjelent ellenzéki – és mindhárom független – képviselő a részletes vitára bocsátás ellen szavazott. Korábban, az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság hétfő délelőtti vitáján az ellenzéki szónokok hevesen bírálták a törvénymódosítási javaslatot, de a kormánypárti többség általános vitára alkalmasnak ajánlotta.

A törvénymódosítási javaslat szerint „a kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv . 15. § (1) bekezdés e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott életkori korlát alól a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a külszolgálathoz kapcsolódó képviselet-vezetői megbízáshoz szükséges”. Az ellenzék egységesen úgy látja: semmi másról nincs szó, mint arról, hogy a kormány a hetvenkét éves Szapáry Györgyöt akarja kinevezni washingtoni nagykövetnek. A jelenleg hatályos törvények alapján erre nem lenne lehetőség, mert az ide vonatkozó fölső korhatár hetven év.

A hétfő délután a Parlamentben sajtótájékoztatót tartó Lázár János a hvg.hu kérdésére úgy reagált: a Fidesz-frakció hétfő délelőtti ülésén nem volt szó a Lex Szapáryról. A kormánypárti frakcióvezető portálunk kérdésére, hogy Balla Mihály törvénymódosítási javaslata nincs-e véletlenül személyhez – mármint Szapáry Györgyéhez – igazítva, annyit felelt: „Nem gondolom.”

Az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság szocialista tagja, Bárándy Gergely a hvg.hu megkeresésére azt mondta: nem föltételezés, hanem ténykérdés, hogy a törvénymódosítás kifejezetten Szapáry György személyére van szabva. Az ellenzéki képviselő szerint ezt támasztják alá a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának ülésén (mármint a nagykövetek meghallgatásának zárt ülésén) elhangzottak is.

Az MSZP képviselője úgy folytatta: képviselőtársával, Harangozó Tamással a Balla-féle módosításhoz hétfőn benyújtottak egy törvénymódosító-módosító javaslatot, kifejezetten Szapáry György személyére szabva. „Ennek az a lényege, hogy rámutasson a Balla féle javaslat abszurditására” – tette hozzá az ellenzéki politikus, aki szerint „jogalkotói hatáskörével él vissza, aki személyre szabott törvényjavaslatokat terjeszt be az Országgyűléshez”. Ilyen volt Borkai Zsolt vagy Szász Károly esete – tette hozzá Bárándy. „Ez most már a harmadik ilyen javaslat ebben a ciklusban” – összegzett. Szerinte egy törvényjavaslatnak – s különösen az indoklási résznek – tartalmaznia kellene a jogalkotói szándékot, ezért nyújtotta be Harangozó Tamással a Szapáry Györgyöt nevén nevező törvénymódosító-módosító javaslatot. Bárándy azt mondta: bízik benne, hogy javaslatát az MSZP-frakció támogatni fogja.

„Ballának semmi valós szerepe nincs a törvénymódosítási javaslatban, vele csak aláíratták. Igazából a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készítette elő a javaslatot” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz-csúcsvezetés egyik, neve elhallgatását kérő tagja. (Bár nem tartozik a tárgyhoz, de ugyanő hozzátette: az új alkotmányt Szájer József írja és a kétkamarás parlament szóba sem kerül.)

Ballával kapcsolatban egy név nélkül nyilatkozó államtitkár azt mondta: tény, hogy azért nyújtották be önálló képviselői indítványként a törvénymódosítási javaslatot, hogy így gyorsabban tudják azt elfogadtatni az Országgyűléssel.

Mint Bárándy elmondta, „az elmúlt fél évben annak lehettünk tanúi, hogy ha a kormány valamit gyorsan akar elfogadtatni, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, akkor azt a megoldást választja, hogy az egyik országgyűlési képviselőjükkel aláíratják az egyébként kormányjavaslatot. Vélhetően nem Balla Mihály találta ki, hogy Szapáry György legyen a washingtoni nagykövet. A javaslat is valószínűleg onnét származik, ahol ezt a döntést meg kívánják hozni, vagyis a kormánytól és személy szerint a miniszterelnöktől.”

Meg sem álltunk Balsai Istvánig. „A Balla-féle törvénymódosítási javaslat nem kifejezetten Szapáry Györgyre van szabva?” – kérdeztük. „De igen. És akkor mi a probléma?” – tört ki a volt igazságügy-miniszterből az őszinteség. „Dr. Szapáry György gróf úr 1990-től valamennyi kormány segítségére volt. Nem kis része van abban, hogy Magyarország az Európai Unióba be tudott kerülni. Miért kell ebből ilyen ügyet csinálni? Nyugaton föl sem merül szerintem, hogy egy hetvenkét éves ember nem tölthet be egy nagyon fontos állomáshelyen nagyköveti tisztséget.”

A hvg.hu azt kérdezte Balsaitól: amikor már az új Országgyűlés június 21-én elfogadta az eredeti, most módosítandó törvényt, miért nem szerepelt benne, hogy a nagyköveti kinevezéseknél a kormányfő az életkori korlát alól fölmentést adhat? A kormánypárti bizottsági elnök szerint „ezt attól kellene megkérdezni, aki a nagyköveteket jelöli és akinek Szapáry György neve eszébe jutott”.

Németh Zsolt külügyi államtitkár elismerte: „szokatlan, hogy egy konkrét helyzet fölmerül, és erre próbáljunk jogi megoldást találni”. A külpolitikus szerint az angol precedensjogrendszerben ez teljesen általános. Hozzátette: a bizottsági meghallgatáson Szapáry személyével szemben semmilyen ellenzéki aggály nem merült föl. „Azon lehet vitatkozni, hogy a megfelelő jogi megoldást találtuk-e meg” – ismerte el. A Balsai által elmondottakkal kompatibilisen úgy vélte: olyan megoldást is lehetett volna találni, hogy a nagykövetek nem köztisztviselők, „és onnantól fogva a nagykövetekre nem vonatkozna a hetvenéves korhatár”.