Még nem tudni pontosan, hogy a több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag közül hányan döntenek majd úgy a január 31-i határidőig, hogy nem lépnek vissza az állami rendszerbe és a magánpénztárak tagjai maradnak – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint a több mint hárommillió magánpénztári tagból kedden 13 óráig 41 233 pénztártag jelezte, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni.

A maradók a 2011. december elseje után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek további szolgálati időt az állami rendszerben, azaz ezeket a jövedelmeket az állami nyugdíj kiszámításakor nem veszik figyelembe. Szintén elesnek a megszűnő állami hozamgaranciától, amely azt biztosította, hogy a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék – igaz, a befizetések hozamát a Pénztárak Garancia Alapja továbbra is garantálja majd.

Ezenkívül ha most - január 31-ig - nem lépnek vissza az állami rendszerbe, az aktív korú pénztártagok később ezt már nem tehetik meg (a rokkanttá vált személyek, illetve az elhunytak kedvezményezett hozzátartozói viszont igen).

Nem tudni, hányan maradnak

Fazekas István

Mindennek ellenére nehéz azonban tanácsot adni a döntéssel kapcsolatban, nincs ugyanis egyértelmű válasz arra, hogy érdemes-e maradni a magánpénztárakban. Az eddigi tapasztalatok alapján sokan azért döntenek a maradás mellett, mert közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, azaz kevés szolgálati időt veszítenek azzal, hogy nem lépnek be az állami rendszerbe – mondta a hvg.hu kérdésére Juhász Istvánné, a magánpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Szintén gyakori érv a maradás mellett, hogy az állami rendszerrel szemben a magánpénztárakban összegyűlt befizetéseket nem csak a házastárs örökölheti.

Mások inkább azért nem lépnek vissza az állami rendszerbe, mert aránylag magas összeg gyűlt össze a magánpénztári számlájukon, illetve „egy homályos állami ígéret” helyett az öngondoskodásban bíznak – tette hozzá a főtitkár, aki szerint a fiatalok közül sokan azért maradnak, mert a következő időszakban sok, a nyugdíjrendszert érintő jogszabályi változásra számítanak, így úgy vélik, nem jelent számukra nagy kockázatot, ha maradnak. Vannak, akik abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság vagy egy jövőbeli új kormány visszafordítja majd a mostani változásokat.

Sokan nem tudják, mi a jó lépés

Végel Dániel

Az aránylag kedvező jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetben lévő hazai tőkepiaci elemzők és alapkezelők többsége is marad a magánpénztári rendszerben, részben azért, mert véleményük szerint az állami pillér hosszú távon nem tudja a mostani ígéreteit betartani, hiszen a társadalom egyre öregszik, a népesség pedig csökken, míg a foglalkoztatás sem kielégítő – írta január elején a Portfolio a saját, 46 szakember véleményén alapuló gyorsfelmérésére hivatkozva. A válaszadók közül többen is azt mondták, hogy arra számítanak, az állam évtizedek múlva csak egy minimális nyugdíjat tud majd biztosítani, ezért még úgyis megérheti a maradás, ha kiszerződnek az állami pillérből, ráadásul a kedvező jövedelmi és foglalkoztatási helyzetük miatt több millió forint gyűlt össze a számlájukon, amit nem akarnak egy "feneketlen kútba" beledobni.

A nyilatkozattételi határidő lejárta előtt maguk a pénztárak sem kapnak információt arról, hogy eddig hányan döntöttek a maradás mellett – mondta a szövetség főtitkára, aki szerint azonban nagyon bíznak benne, hogy az elpártoló tagság ellenére a jelenlegi 19 pénztárral szemben legalább 4-8 maradhat majd. A tagság jelentős többségének eltűnése ugyanis egyes elemzők szerint a pénztárak egyesüléséhez, felszámolásához vezethet majd. Ráadásul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akár vissza is vonhatja a pénztárak tevékenységi engedélyét, ha a taglétszámuk tartósan – a pénztárakra vonatkozó törvény szerint hat hónapnál hosszabb ideig – kétezer alatt marad.  

A maradóknak érdemes tudniuk, hogy mi történik, ha megszűnik a pénztáruk. Ebben az esetben érdemes figyelniük a postást, ugyanis az illetékes végelszámoló az eljárás kezdetétől számított 30 napon belül levélben értesíti majd a tagokat a jogutód nélküli megszűnésről, és felszólítja őket, további 30 napon belül nyilatkozzanak, melyik pénztárba akarnak átlépni. Ha a tagok nem nyilatkoznak, automatikusan átkerülnek az állami rendszerbe, összegyűlt vagyonukkal együtt.

A Stabilitás Pénztárszövetség reményei szerint az Alkotmánybíróság még a tavasszal döntést hozhat arról, ellenkezik-e az alkotmányban foglaltakkal a nyugdíjszabályok megváltozása. A főtitkár szerint ha a taláros testület nem meszeli el a módosításokat tartalmazó törvényt, akkor a szövetség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul – a nemzetközi bíróság azonban Juhász Istvánné szerint leghamarabb két-három év múlva hozhat döntést az ügyben.