Az anyagban szó esik arról is, hogy bármilyen szalmatüzelésű erőműről lenne is szó, a szalma begyűjtése nem történhet sem a világörökségi helyszín, sem annak védőövezete területén, sem a Bodrogköz és Taktaköz árterületein, sem olyan területeken, amelyekről a begyűjtési útvonalak a fent említett területeken haladnának át.

Ajánlásukban a nemzetközi szervezet munkatársai arra is felhívják a figyelmet, hogy jobban oda kell figyelni a világörökségi terület közlekedés-szervezésére is, mert az ipari nehézgépjárművek okozta zaj-, por- és emissziós szennyezés ugyancsak negatív hatással van a világörökségi értékekre. Az anyagból kiderül: Magyarországnak leltárt kell készítenie az egyetemes értékekről és gondoskodni azok megfelelő védelméről. Felhívják a figyelmet arra is: helyezzék (műemléki) területi védelem alá azokat a településeket, melyek elősegíthetik a hagyományos építészeti gyakorlat folytatását.

Májer János, Tokaj polgármestere, a tokaji világörökségi egyesület elnöke mindig is ellenezte a beruházást. Most azt mondja: az UNESCO körültekintően és bölcsen készítette el az anyagot, figyelembe véve egyesületük érveit is. A polgármester szerint a szalmatüzelésű erőműnek van létjogosultsága Magyarországon, de nem a borászatból és idegenforgalomból élő Tokaj-Hegyalján.

Voltay Gézát, a beruházó BHD Hőerőmű Zrt. igazgatóságának elnökét, valamint Koncz Ferencet, Szerencs polgármesterét a Független Hírügynökségnek pénteken délután nem sikerült elérnie.