A magyar köztársasági elnököt még tavaly hívták meg Törökországba, mielőtt Budapesten tárgyalt Egemen Bagis EU-integrációért felelős miniszter. Akkor Martonyi János magyar külügyminiszterrel arról beszéltek, hogyan lehet a török csatlakozási folyamatot tovább vinni és meg lehet-e nyitni egyes tárgyalási fejezeteket. A török miniszter azt mondta, annak idején Törökország támogatta a magyar NATO-csatlakozást, most pedig az uniós csatlakozási folyamatban „Magyarország Törökország legközelebbi szövetségese” és azt remélik, hogy a magyar EU-elnökség alatt felgyorsulnak az EU-tárgyalások. Martonyi János biztosította Bagist arról, hogy Magyarország „egyértelműen és határozottan” támogatja a török EU-csatlakozást és mindent megtesz, hogy felgyorsuljanak a tárgyalások.

MTI - Nagy Lajos

A magyar EU-elnökség alatt a kormány az összes tagjelölt országgal, így Törökországgal is szeretne legalább egy lépést tenni előre az integrációban. A külügy szerint a magyar félév alatt jó esélye van annak, hogy újabb fejezetet nyithatnak meg a török csatlakozási tárgyalásokban, ez pedig a tárgyalások hitelességének fennmaradása miatt is kedvező fejlemény lehet. Törökország még 1999-ben kapott tagjelölti státuszt az EU-tól, a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások 35 fejezetéből jelenleg 13 van megnyitva, és közülük egyet ideiglenesen lezártak.

Sokat várnak az elnökségünktől

A törökök egyébként már csak azért is sokat várnak tőlünk, mert egyes vélemények szerint a minket megelőző belga elnökség alatt nem nagyon haladt Törökország EU-integrációja. A magyar elnökség egyébként a korábbiakhoz képest jobban bevonta a tagjelölteket, köztük Törökországot is, az informális tanácsülések programjába – igaz, a tagállamok minisztereinek tanácskozásán nem vehetnek részt. Mindenesetre Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár a magyar elnökségi program belgiumi bemutatásakor azt mondta, hogy Törökországnak „Európában a helye, mert egy barátságtalan Törökország senkinek sem állhat érdekében”.

A török EU-integráció témájának napirenden tartásában szintén segédkezik Schmitt Pál is, aki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerint a közeljövőben Törökországba látogat. Feltehetően olyan üzenetet visz majd Ankarába, amely egybecseng azzal, amiről januárban egy madridi konferencián is beszélt. Akkor azt mondta, minden tagjelöltnek, így Törökországnak is kapnia kell „egy tiszta perspektívát; lássák maguk előtt az utat, hogy mire számíthatnak és mikor”. 

Megkérdezhetik majd erről is

milliyet.com.tr

A köztársasági elnök útja alatt ismét előkerülhetnek majd Schmitt korábbi, a török-magyar kétoldalú kapcsolatok történelmi vonatkozásairól szóló megnyilvánulásai is. Amikor a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásairól kérdezték, Egemen Bagis, a török EU-ügyi miniszter a Hürriyet című török lap angol kiadásának januári összefoglalója szerint egy Schmitt Pállal tavaly lezajlott beszélgetését idézte fel. „Általában nem találkozom miniszterekkel. Ön az első ebben a kategóriában. De ennek oka is van” – mondta akkor Schmitt Bagisnak a lap szerint. „Az önök ősei, akik a múltban a mi országunkban uralkodtak, nem avatkoztak be sem a vallásunkba, sem a nyelvünkbe. Toleranciával közelítettek felénk” – tette hozzá a magyar államfő a török miniszter szerint.

Január közepén Schmitt Pál ezt a véleményét megismételte a spanyol ABC című lapnak adott interjújában is. Az MTI a KEH oldalán közzétett összefoglalója szerint a köztársasági elnök azt mondta, Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot, hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot.

A törökországi média azonnal rákapott a meglepő államfői nyilatkozatra, azt szinte minden híroldal gyorshírként, kiemelt helyen hozta le vagy vette át a hírügynökségi információt. A Milliyet című liberális lap a Magyar köztársasági elnök hihetetlen vallomása című cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál „szerencsének tekinti, hogy 150 éven keresztül törökök vezették az országát”. Szintén „hihetetlen vallomásként” vagy „történelmi vallomásként” utalt a magyar államfő által elmondottakra a Sabah kormánypárti lap, illetve a Kanalturk hírportál, de a témáról beszámolt a legnagyobb napilap, a Hürriyet és még az egyébként leginkább gazdasági hírekre koncentráló Barometre is.