Ama szimbolikus ügyekben, amelyek az elmúlt fél évben sok vitát váltottak ki, összességében vállalható rendelkezéseket tartalmaz az alkotmánytervezet szövege, ám a tervezet mérhetetlenül rossz kodifikációs munka - fejtette ki a Magyar Narancsnak adott interjújában Tordai Csaba alkotmányjogász. Szerinte átgondolatlanságra utal az, hogy ellentmondásos, esetlen megfogalmazások sorjáznak a tervezetben, vagy az, hogy a szakaszoknak háromféle számozása van a szövegben.

Tordai szerint a hozzánk hasonlóan ezeréves történelemmel rendelkező államok rövid és tömör preambulumokat alkotnak, míg a frissen függetlenséget szerzett államok többnyire terjengős és fellengős szöveget alkotnak, olyat, amilyen a magyar tervezetben szerepel. "Magyarországnak nincs szüksége ilyen hagyománypótlékokra" - vélekedik az alkotmányjogász.

Amikor az alapszövegben az olvasható, hogy az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, gondot jelent annak értelmezése - mondta Tordai. A preambulumnak az a kitétele pedig, amely szerint az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát nem ismerjük el, veszélyes lehet: ha ezt a mondatot komolyan vennénk, minden korábbi jogi aktus érvénytelen lenne. Tévedés, hogy a jogfolytonosság megszakadt volna 1949-ben - szögezi le Tordai.

Nehéz belátni, hogy a hagyományok fontosságát hangsúlyozó szöveg miért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a köztársaság tradícióit gyengítse, holott a rendszerváltáskor az újonnan alakult ellenzéki pártok a legfontosabb jogi hagyományként hivatkoztak az 1944-1947/48 közötti időszakra, az 1946. évi I. törvénnyel megteremtett második Magyar Köztársaságra - mondta a jogász, hozzátéve: szerencse, hogy az átnevezésnek közjogi jelentősége nincsen, a készülő alkotmány a köztársaságot nem veri szét, IV. köztársaságot sem teremt. Viszont, teszi hozzá, az alkotmányozást a kormánytöbbség ki nem mondva is arra használja elsősorban, hogy minden független intézményt elfoglaljon és lojális emberekkel töltsön föl. Példaként az Alkotmánybíróság vissza nem adott jogköreit, a testület elnökének megválasztását, a jegybankelnök megbízatásának meghosszabbítását, és a Kúriává alakított Legfelsőbb Bíróság elnökének valamint az ombudsman majdani megválasztását hozva.