Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) megbízott elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a nagyobb kockázat miatt az április 1-je óta hatályos idei monitoring tervben megemelték a DON-toxinra vonatkozó vizsgálatok számát 25 százalékkal az előző évihez viszonyítva. 

A sajtótájékoztatót azért tartotta az MgSzH első embere, mert a Figyelő című hetilap a héten arról írt, hogy fuzáriummal fertőzött lisztet találtak a lap munkatársai, amit egy általuk elvégeztetett független laboratóriumi ellenőrzés támaszt alá.

Bognár Lajos tájékoztatása szerint az ellenőrzéseket a gombák által termelt méreganyagokra, a mikotoxinokra, illetve a különösen veszélyes DON-toxinra vonatkozóan végzik sűrűbben. Az ellenőrzések számát azért emelte fel az élelmiszerbiztonságért felelős hatóság, mivel a múlt évben csapadékosabb volt az időjárás a szokásosnál, ami kedvezett a gabona gombafertőzésének. Az idén 375 élelmiszermintát vizsgálnak meg, hogy tartalmaz-e az előírtnál több DON-toxint.

A múlt évi monitoring tervben 684 mintát ellenőriztek az élelmiszerbiztonságért felelős szakemberek, a mintákon 791 mikotoxinra vonatkozó ellenőrzést végeztek el. Kétszázkilencvenkilenc esetben vizsgálták a termékeket DON-toxinra, és 17 esetben találtak határértéket meghaladó mennyiségű méreganyagot az élelmiszerekben. Az érintett élelmiszereket kivonták a forgalomból és megsemmisítették. Bognár Lajos jelezte: az élelmiszergyártóknak kötelességük biztosítani, hogy az általuk feldolgozott alapanyagok mindenféle szennyeződéstől mentesek legyenek. Tilos az esetlegesen fuzáriummal fertőzött gabona úgynevezett hígítása, azaz keverése fuzáriumtól mentes gabonával.

HVG

Újságírói kérdésre válaszolva az MgSzH megbízott elnöke közölte: az élelmiszerbiztonságért felelős hatóság vizsgálatot indít a Figyelő cikke alapján. Jelezte, hogy a vizsgálat eredményéről tájékoztatják a nyilvánosságot. Emlékeztetett arra, hogy a kisgyermekek által fogyasztott érintett élelmiszereket szigorúbban vizsgálják a hatósági ellenőrök, mivel ez a korosztály veszélyeztetettebb. Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy az esetleges szabálytalanságokért 15 ezer és 2 milliárd forint közötti bírság szabható ki.

A Figyelő csütörtökön megjelent számában számol be arról, hogy laboratóriumban vizsgáltatott be több, kiskereskedelmi forgalomban kapható lisztet, aminek nyomán kiderült, hogy több termék is az egészségügyi határérték feletti méreganyagot, vagyis a gabonák gombafertőzése nyomán kialakulő toxint tartalmaznak. A lap idéz egy agrárvállalkozót is, aki állította, hogy a tenyészkocáinak egytizede elpusztult a fuzáriumos takarmánytól. A cikk szerint két tótkomlósi gyártású liszt don toxin értéke, és egy Komáromban gyártott termék F2 toxin értéke volt túl magas. Emellett a kiskereskedelemben kapható pékárukat is vizsgáltatott a lap, ennek nyomán kiderült, hogy több péksütemény rendszeres fogyasztása veszélyes az egészségre.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a kérdéses termékeket, amelyeket a Figyelő saját maga vizsgáltatott be, hatóságilag elismert, akkreditált laboratóriumokban kellene ellenőriztetni. Meg kellene nevezni konkrétan a  laboratóriumokat, ahol a kérdéses mintákat megvizsgálták és azt a helyet, ahol ezeket a mintákat találták. (A Figyelő a cikkben annyit közölt, hogy független, a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált laboratóriumokban vizsgáltatta be a termékeket.) Vancsura József felhívta a figyelmet a nyomonkövethetőségi rendszerre, amelynek éppen az az értelme, hogy pontosan tudni lehessen, honnan is származik az esetlegesen fertőzött áru, kideríthető ugyanis, mely termelőtől származik a kérdéses fuzáriumos gabona, amiből a lisztet őrölték. Mint hozzátette, a termelő minden egyes, a termelést igazoló dokumentumot, a permetezési naplótól kezdve a gazdálkodási naplóig szakszerűen tölt ki, mert ez az érdeke.

 A Figyelő cikke az egyik szennyezett liszt esetében megnevezi a gyártót, míg másik két esetben csak a gyártás helyét említi. A péksüteményeknél pedig minden esetben feltüntetik a forgalmazó kiskereskedelmi cég nevét.

Vancsura azt állítja, hogy a kereskedő csak akkor viszi el az árut, ha az igazoltan jó minőségű. Ma már Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan malom, amely ne tudná a gabonát saját maga is megvizsgálni, hogy milyen a minősége. A malom az őrlést követően kiadja a pékeknek a minőségi bizonyítványt. Azaz a pék csak akkor készíthet kenyeret a lisztből, ha a minőségi bizonyítvány már a kezében van. Ha mindez megvan csak, ezt követően kerülhet a kenyér illetve a pékáru a boltokba. Ez számos minőségellenőrzési pontot jelent, amelyen a hibás árunak fenn kell akadnia. A GOSZ elnöke ugyanakkor jelezte, hogy Magyarországon nemcsak hazai alapanyagokból készülhet kenyér, hanem külföldiekből is, hiszen az országba szinte minden irányból érkezik búza és liszt is.

A szakember szerint a fuzáriumszennyezettségről szóló hírek "szenzációhajhászásra" utalnak, azt állítja, hogy a fuzáriummal mindig számolni kell a termelés során, de lehet ellene szakszerűen védekezni. Vancsura József emlékeztetett arra is, hogy a múlt évben a szokásosnál nagyobb volt a gabonák fuzáriumfertőzöttsége az átlagosnál esősebb időjárás miatt, ezért sokkal többet kellett védekezni a fuzárium ellen, de, mint mondta, a termelők meg is tették a szükséges intézkedéseket.