"Fontos politikai beszédnek tartom" - válaszolt Schmidt Mária a Heti Válasz azon kérdésére, hogy tetszett-e neki Orbán Viktor nagy port kavart tusnádfürdői beszéde. "A beszéd arról szólt, hogy bár a XX. század második felében meg voltunk győződve arról, hogy a Nyugat működőképes modellt kínál, mára ez illúziónak bizonyult. (...) Nyugat-Európa elkényelmesedett az elmúlt harminc-negyven évben. Az a zömmel '68-asokból álló nemzedék, mely a tuti helyeken ül, nem tanult meg harcolni semmiért, sem nélkülözni, lemondani bármiről. Csak követelőzni tud, s kizárólag a politikailag korrekt világban igazodik el. A miniszterelnök beszéde ezt tudatosította, s kimondta: meg kell találnunk a saját utunkat" - tette hozzá a XXI. század Intézet és a Terror Háza Múzeum igazgatója.

Schmidt Mária, aki 1998-2002 között Orbán Viktor tanácsadója is volt, a lapnak azt mondta: "tény, hogy mind a médiatörvénnyel, mind az alkotmánnyal kapcsolatban kommunikációs hibák sorát követte el a kormány"."Ám az is, hogy a Nyugat, különösen a német külügy, indokolhatatlanul arrogáns hangnemet engedett meg magának velünk szemben" - tette hozzá. "Talán az EU-nak sem azzal kellene foglalkoznia, hogy beírhatjuk-e a Himnusz első sorát az alkotmányunkba, hanem mondjuk azzal, hogy legyen közös külpolitika, ami nincs, közös biztonságpolitika, ami szintén nincs, és mindenki fizesse ennek fenntartását" - véli Schmidt.

A médiatörvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatban azt mondta: a kormány kétharmados bizalmat kapott tavaly májusban, ősszel pedig kilencven százalékos támogatottságot az önkormányzati választáson, tehét az ország őket bízta meg. "Én demokrata vagyok és a demokrácia a többség uralma. Ha a többség által választott hatalom ezt a szöveget fogadta el, tudomásul veszem. Biztos, hogy én nem ilyet írtam volna, de olyat sem, amilyen az előző volt" - fogalmazott.

Schmidt Mária azt is elárulta a lapnak, hogy a kormánynak vannak olyan döntései, amikkel nem értett egyet. Példaként említette a visszamenőleges hatályú törvényalkotást, a végkielégítések kétmillió forint feletti részének ily módon való visszaszerzését, a személyre szabott törvényeket.

"Sok az arrogancia. Ám nyakunkon a gazdasági válság, melynek megoldása a kormány feladata, miközben van egy politikai felelősséggel nem bíró testület, az Alkotmánybíróság, amely beleszólhat költségvetési kérdésekbe. Az nem ördögtől való, hogy változtattak ezen a helyzeten, s visszanyirbálták egyes hatásköreit, amelyek zömmel egyfajta 'láthatatlan alkotmányon' nyugodtak. Akkor már jobb egy olyan alkotmány, amely látszik" - véli a múzeumigazgató, aki szerint e szerzett jogok megszüntetése sem botrány.