A Budapest Szíve Városfejlesztő Nonprofit Kft. június végén, sajtóbejáráson jelentette be, hogy az ősz elején átadják a program két projektjét, a Hídfőterek és a Kaputérség beruházást. Az első elem, azaz a Főutca-projekt már korábban elkészült. Amint azt a környéken járók már tapasztalhatják: a tavaly ősszel megkezdett beruházás mind a Károly körúton, mind a Március 15. téren és környezetében a végéhez közeledik, a kivitelezők már a garanciális javításokat, pótlásokat végzik.

Annak ellenére, hogy a Budapest Szíve projektet nem kísérték botrányok, s a fővárosi fejlesztések többségével ellentétben különösebben sokat nem is csúszott, önálló fejezetként szerepel a Tarlós István által nemrég bemutatott Fehér könyvben, amelyben a városvezetés az előző ciklusokból megörökölt „50 legsúlyosabb problémát” gyűjtötte össze.

A Fehér könyv szerint a Hídfőterek projekt legnagyobb hibája a rossz előkészítettség, emiatt például az uniós támogatásról szóló szerződésben és a vállalkozói szerződésben más-más műszaki tartalom szerepel. „A projekt megvalósítása során sok műszaki tartalomváltozásra volt szükség” – olvasható a Fehér könyvben. A városvezetés szerint a műszaki tartalom bizonytalansága olyan válsághelyzetet eredményezett, amelynek megoldása jelentős idő- és munkaráfordítást igényel.

MTI / Földi Imre

A problémagyűjteményből az derül ki, hogy nagyjából ugyanezek a gondok vetődtek fel a Kaputérség projekt esetében is. A mostani városvezetés szerint a fentiek veszélybe sodorták a teljes projekt mintegy 4,2 milliárd forintos európai uniós támogatását. A hvg.hu arra volt kíváncsi, mik is azok a problémák, amelyek válsághelyzetet eredményeztek. A Fővárosi Önkormányzatnak feltett kérdéseinkre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) válaszolt.

Tervek, vállalások

A BKK szerint a beruházást rosszul ütemezték, így hiányos tervdokumentációt kellett engedélyezni, emiatt a műszaki tartalmat folyamatosan módosítani kellett. Az is kockázatot jelentett, hogy nem volt idő a kiviteli tervek elkészítésére a pályázati dokumentáció benyújtása előtt, ezért azokat a kivitelezőnek kellett elkészíteni, ez pedig kiszolgáltatottá tette a beruházót, vagyis a fővárost.

A közlekedési központ szerint az előző városvezetés pénzügyi szempontból túlvállalta magát, ezért az engedélyezési tervekben olyan beruházások is szerepeltek, amelyek végül nem valósultak meg, mint például a Madách téri és a Március 15. téri mélygarázs. (A BKK ide sorolja a Városháza Fórumot is. A Martinelli-tömb befejezése azonban sem a Hídfőterek, sem a Kaputérség projektnek nem volt része, és finanszírozási szempontból sem sorolható a Budapest Szíve projekt többi eleméhez.)

Pataky Zsolt

Az előző városvezetés eredetileg úgy tervezte, hogy a Hídfőterek első és második ütemét egyaránt a főváros valósítja meg. Tavaly februárban azonban a főváros és az V. kerület vezetése abban állapodott meg, hogy a második ütemért, azaz a Széchenyi (az egykori Roosevelt) tér és környezete megújításáért a kerület felel majd. A BKK szerint ugyanakkor nem gondoskodtak arról, hogy a két ütem ne váljon el időben egymástól, mint írják, ennek kezelése az új városvezetésre maradt.

Például

Az új városvezetés által megfogalmazott előkészítetlenségre a BKK több példát is megfogalmazott. Ilyen például a Belgrád rakpart forgalmi irányának megfordítása: az eredeti tervek szerint a rakpart jelenleg déli irányú forgalmát északivá alakították volna, a forgalmi rend 4-es metróhoz kapcsolódó átalakítása, továbbá a Főutca-program is ezzel számolt, ugyanakkor az átalakítás mintegy 800 millió forintos költsége a Budapest Szíve projekt egyik elemében sem szerepel.

A BKK felidézte, hogy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél a Váci utca vonalában gyalogos-átkelőhelyet terveztek, ez azonban csak a Hídfőterek-projekt második ütemében szerepel, míg a gyalogátkelő biztonságát szolgáló középsziget kialakítását már az első ütem is tartalmazza. Megemlíti a BKK azt is, hogy a Március 15. tér átalakításával megszűnő parkolóhelyeket és turistabusz-várakozóhelyeket mélygarázzsal kellett volna pótolni, a garázsépítés viszont – mint azt fent már említettük – kikerült a projektből.

Alakul a Március 15. tér

Pataky Zsolt

A BKK ugyanakkor megjegyezte: „egy megfelelő módon előkészített beruházás esetében is felmerülhetnek olyan előre nem látható okok, amelyek a szerződés módosítását eredményezik”. A közlekedési központ szerint a műszaki tartalom módosítása a támogatás lehívhatósága és az elszámolhatóság szempontjából kockázatot jelent.

A műszaki tartalom módosítására vonatkozó kérdésünkre a BKK több tucat változtatást sorolt fel, ezek elsősorban kisebb műszaki változások, amelyek alapvetően a forgalomtechnikát, a közműépítést és a hírközlést, a köz- és díszvilágítást, valamint a térépítészetet érintik.

Rendszerhiba

Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze szerint viszont mind a Budapest Szíve projekttársaság, mind a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai a legjobb tudásuk szerint jártak el az ügyben. A beruházásért felelős szakember a hvg.hu-nak elmondta: amikor a főváros az uniós forrásokra pályázott, a projekt már építési engedéllyel rendelkezett; nem is lehetett volna másképp, mivel ez volt a szabály. A főváros közlekedési és közműcégei azonban módosításokat kértek, s ezeket végre kellett hajtani, máskülönben a projekt nem kapott volna kiviteli engedélyt.

Beleznay Éva

Horváth Szabolcs

A volt főépítész közölte: az uniós támogatásokhoz ezeket a módosításokat be kell jelenteni, de ha nincsenek nagy eltérések, és minden precízen le van könyvelve, a módosításokból nem lehet probléma. Beleznay Éva elmondta: más uniós projekteknek sincs kiviteli terve akkor, amikor a támogatási szerződést megkötik, nemcsak Budapesten, máshol sem. „Ez a rendszer hibája” – tette hozzá Budapest volt főépítésze.

Intézményi problémák

„Valóban voltak bizonytalanságok, hibák” – ezt már Koszorú Lajos, a Budapest Szíve program terveit készítő M-Teampannon Kft. vezető tervezője mondta lapunknak. Koszorú szerint „jellemző, hogy míg a Városháza közbeszerzési jogászai a pályázati kiírást egy évig készítették, addig a műemléki környezetben elhelyezkedő terület 30-35 szakmát érintő átalakításának engedélyes terveit mindössze három hónap alatt el kellett készíteni”.

A vezető tervező könnyelműnek nevezte azt, hogy a kiviteli tervek elkészítését a kivitelezőre bízták, mint mondta: „ez a hivatali apparátus felelősségáthárító mechanizmusa”. Koszorú úgy látja, az egymásra épülő lépések során, a különböző szereplők érdekei miatt változott folyamatosan a műszaki tartalom.

„Úgy költött el a főváros milliárdokat, hogy a megfelelő időben nem volt egy felelős, kompetens menedzsment a beruházás mögött." Szerinte a Városháza mint hivatali szervezet nem az ott dolgozó emberek tudása, hanem intézményrendszeri problémák miatt nem alkalmas egy ennyire összetett projekt lebonyolítására.  Koszorú Lajos kijelentette: ezt a régi és az új városvezetés is érzékelte, utóbbi jobban.