Az oktatási államtitkár az angol nyelvet felnőtt korában kezdte tanulni, és a francia után könnyűnek érezte. A nyelvet érti, de a beszédben már bizonytalanabb, a francia kiejtéssel járó beidegződések miatt – írta e-mailben a kormány kommunikációs államtitkársága a hvg.hu azon kérdésére, hogy milyen a viszonya Hoffmann Rózsának az angol nyelvhez.

Az oktatási államtitkárság számára készült egy szakértői dokumentum – melyről az Origó számolt be július végén –, mely szerint szerencsés, ha didaktikai okból az iskolákban tanított „első idegen nyelv nem az angol”. A hírportál által idézett kormányzati nyelvoktatási stratégia ezt azzal indokolta, hogy „az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni". A koncepció szerint tervbe vették a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését is, mivel a korábbi miniszter, Magyar Bálint által indított program „nem váltotta be a reményeket”.

Az oktatási államtitkárság később cáfolta az Origó értesülését, mely szerint az angoltanítás primátusának megtörésére készülne, de elismerte, hogy folyik egy szakmai vita erről a kérdésről a minisztériumnál és a szakmában.

„Nem a szocialista iskolarendszer jóvoltából”

„A napi 14-16 óra munka mellett sajnos kevés ideje és energiája marad a nyelvtanulásra. Egyébként az angol tudását tartaná szükségesnek erősíteni, de szívesen foglalkozna a jövőben a latinnal is újra” – írta a kommunikációs államtitkárság, hogy áll az angoltanulással a KDNP-s oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa - Ain’t speak English

MTI / Szigetváry Zsolt

Egy évvel ezelőtt a tatabányai regionális évnyitón Hoffmann maga is kritikusan beszélt az iskolai angoltanítás kitüntetett szerepéről. Akkor azt mondta: „itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben (...), ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn”. Igaz, az államtitkár hozzátette, ez persze nem azt jelenti, hogy a szülők igényét teljesen figyelmen kívül kellene hagyni.

A kabinet tagjainak többsége az angolt részesíti előnyben, sőt, sokan csak ezt a nyelvet beszélik. A nyolc miniszter közül mindössze hárman nem tudnak angolul, igaz, ketten közülük semmilyen idegen nyelvből nem szereztek eddig nyelvvizsgát. Pintér Sándor belügy-, illetve Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterről a kommunikációs államtitkárság azt írta, életük során tanultak már angolul, de „nem a szocialista iskolarendszer jóvoltából”.

Érdeklődésünkre, hogy nem jelentett-e ez hátrányt a júniusban zárult európai uniós elnökség idején, a kormányzati kommunikáció levélben úgy válaszolt, a két miniszter nem vállalt tárgyalást angolul, amennyiben ilyen jellegű rendezvény volt, tolmács közreműködésével dolgoztak. Hende Csaba honvédelmi miniszter szintén nem tud angolul, de az uniós elnökségre készülve tanulta a nyelvet, a kommunikációs államtitkárság szerint már társalgási szintű a nyelvtudása.

A kormányzati kommunikáció által átküldött listában szereplő 36 államtitkár közül egyedül Fónagy Jánosnak és Bencsik Jánosnak nincs nyelvvizsgája.

A KDNP-sek is az angolt szeretik

Hoffmannhoz hasonlóan a szintén KDNP-s, szociálpolitikáért felelős államtitkár, Soltész Miklós sem jó angolban. „Németül beszél, amely tudását Magyarország uniós elnöksége idején kamatoztatni tudta, az angol nyelvű tárgyalásokon tolmács segítségével dolgozott” – írta a kommunikációs államtitkárság.

Semjén Zsolt - angol tárgyalási szinten

MTI / Soós Lajos

A kereszténydemokrata Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságszolgáltatási Minisztérium parlamenti államtitkári viszont az angolt részesítette előnyben, amiből középfokú nyelvvizsgája van. Rétvári társalgási szinten németül is beszél, a hvg.hu kérdésére e-mailben azt írta, az angolt tanulta először, és ezt könnyebbnek is találta, mint a németet, amelynek véleménye szerint sokkal bonyolultabb a nyelvtana. A Hoffmann által előnyben részesített neolatin nyelveket nem tanult, egykori joghallgatóként viszont jogi latint igen.

A KDNP elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt parlamenti adatlapja szerint csak angolul tud, azt viszont magas, tárgyalási szinten beszéli.

A csúcstartók

A kormányzati kommunikáció által átküldött listában szereplő 43 kormánytag közül 14-en beszélnek valamilyen neolatin nyelvet – zömükben franciául és olaszul –, de a nagy többség főleg angolul vagy csak angolul tud. Kivételnek tekinthető Répássy Róbert, a KIM államtitkára, aki franciául tud, viszont ő is tanul angolul, állítólag az elnökségi félév során angolul és franciául is tartott beszédeket.

A csúcstartók közé tartozik Márki Gábor, a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, aki hét nyelven beszél – többek között csehül –, illetve Gloviczki Zoltán, Hoffmann helyettese, aki hat nyelven tud, igaz, angolul csak társalgási szinten. A miniszterek közül a külügyi tárcát vezető Martonyi János és Navracsics Tibor miniszterelenök-helyettes a csúcstartó, mindketten négy-négy nyelven tudnak.