A KSH könyvtára és a Magyar Statisztikai Társaság rendezvényén az előadó szólt arról, hogy a mai Szlovákia területén 1919. augusztus 20-21-én tartottak népszámlálást, amikor ez a terület gyakorlatilag már nem tartozott Magyarországhoz, de még nem alakult meg Csehszlovákia. A cenzus kiterjedt a történeti Magyarország egykori 16 északi vármegyéjének területére.

Holka László közlése szerint a népszámlálás célja az volt, hogy nemzetet teremtsenek a szlovákságból. 14 kérdést tettek fel, amelyek összeállításában nagyrészt követték az 1910-es - az Osztrák-Magyar Monarchia tisztviselői által készített - kérdőívet. Az előkészületek közben azonban a magyar Tanácsköztársaság hadműveleti területté nyilvánította a Felvidéket, ami megnehezítette a népszámlálást - mutatott rá.

A vezető főtanácsos szólt arról, hogy Szlovákiában 5500 számlálóbiztos végezte a munkát, de erre az időközben megbukott magyar királynak korábban esküt tett tisztviselőket csak megszorításokkal alkalmazták. A biztosok 12 százaléka cseh területről jött, akiket magyarlakta vidékre küldtek. Az eredményeket 1920-ban adták ki Szlovákiai településjegyzék címmel, és igyekeztek szlovák településneveket adni a falvaknak. A népszámlálás mintegy 2,9 millió embert írt össze, ebből 2 millió "csehszlovák", 700 ezer magyar, 140 ezer német, 93 ezer pedig ruszin volt - tette hozzá.

MTI / Németh György

Szovjet-Oroszországban 1920 áprilisában rendelte el az állam vezetője, Lenin a népszámlálást. Cél volt az iparvállalatok rövid számbavétele is az államosítás miatt, és kénytelenek voltak a cári közigazgatás korábbi alkalmazottait is megkérni a közreműködésre - jegyezte meg Holka László. Kitért arra, hogy a Vörös Hadseregben szolgáló statisztikusokkal állíttatták össze a 18 kérdésből álló kérdőíveket, amelyekből néhány kérdés az akkor már tervbe vett országos, nagyszabású villamosítási tervhez kapcsolódott.

Holka László elmondta, hogy a népszámlálás csak az ország területének 70 százalékára, népességének pedig 72 százalékára terjedt ki. Nem tudtak összeírást tartani a Távol-Keleten, a Kaukázuson túli területeken, valamint a Krímben és a balti államokban, utóbbiakban azért, mert kivívták - igaz, akkor csak 1940-ig tartó - függetlenségüket. Ukrajna azért esett ki a népszámlálásból, mert 1920 májusában a lengyel hadvezér, majd köztársasági elnök, Józef Pilsudski bevonult az ukrán fővárosba, Kijevbe, noha augusztusra már Varsóig űzték vissza - tette hozzá.

A vezető főtanácsos szólt arról, hogy 1948 novemberében Izraelben is háborús körülmények között rendezték az ottani első modern kori népszámlálást. Kijárási tilalmat rendeltek el a lebonyolítás sikere érdekében, és 15 ezer számlálóbiztost alkalmaztak. A cél itt az volt, hogy megvessék a népességnyilvántartás alapját - hangsúlyozta.

Holka László érdekességként említette, hogy a számlálóbiztosokat fejenként két fényképpel kellett várnia a lakosságnak, ennek azonban az arab nők vallási okokból ellenálltak. A népszámlálás további célja volt - sajátos módon - az izraeli törvényhozás, a kneszet választásának előkészítése is. A végeredmény 1 millió 174 ezer ember összeírása lett - mondta.