Lázár megmondta, mihez ragaszkodik a Fidesz

Lázár megmondta, mihez ragaszkodik a Fidesz

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nincs kőbe vésve a Fidesz választási reformkoncepciója, a kormánypárt néhány alapvető tézistől eltekintve nyitott az ellenzék javaslataira – jelentette ki Lázár János egy keddi bizottsági meghallgatáson, ahol a többi parlamenti párt képviselőinek válaszolt. Pártja többek között kész csökkenteni a bejutási küszöböt, változtatni a kopogtatócédula-gyűjtés jelenlegi rendszerén, igaz, Lázár a legfontosabb kérdésekre nem válaszolt. Így arra sem, miért akarja túlkompenzálni a győztes képviselőket a Fidesz, és miért ragaszkodik a második forduló eltörléséhez.

Néhány alapvető tézishez ragaszkodik a Fidesz, minden másban nyitott az ellenzék javaslataira, a nagyobbik kormánypárt hétfőn bemutatott koncepciója kiindulási alap, nyitottak a kompromisszumra – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője az új választási rendszer kidolgozásával foglalkozó parlamenti albizottság kedd délutáni ülésén.

Lázár János hétfőn ismertette a pártja választójogi koncepcióját az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt, ahol egy 106 egyéni választókerületből és 94 listás mandátumból álló vegyes választási rendszer létrehozására tett javaslatot. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője kedden az ellenzéki pártok kérdéseire, felvetéseire reagált, hangsúlyozva a Fidesz kompromisszumkészségét.

Kőbe vésett tézisek és a kívánságlista

Lázár többek között a 200 fős parlamentre, a vegyes rendszer fenntartására, a határon túli magyaroknak járó választójogra, a hazai kisebbségeknek adandó kedvezményes mandátumra mondta azt, hogy ezekben a kérdésekben a Fidesz ragaszkodik a koncepciójában leírtakhoz.

Lázár János - nincs minden kőbe vésve
©

Azt mondta, nyitottak viszont a parlamenti küszöb esetleges csökkentésében a koncepcióban megszabott 5 százalékról 4-re, ahogy azt a Jobbik javasolja. Lázár szerint nem ragaszkodnak az ajánlószelvény-gyűjtés jelenlegi rendszeréhez, ebben nyitottak az LMP javaslataira. A Fidesz eredetileg azt javasolta a koncepciójában, hogy az egyéni jelöltek csak akkor indulhassanak a választásokon, ha összegyűjtenek 1500 kopogtatócédulát. Az ülésen Karácsony Gergely, az LMP képviselője – aki szakértőként vett részt az ülésen, a frakcióvezető Schiffer Andrást helyettesítve – felvetette, hogy legyen elég a választópolgárok aláírása az ajánlásnál, és egy polgár akár több pártot is ajánlhasson.

Lázár az MSZP tavaly benyújtott – a vegyes rendszert megszüntető, kizárólag a pártlistákat megszüntető – törvénytervezetére reagálva azt mondta, ezt pártja nem tudja elfogadni, mert mint fogalmazott: „a listán mandátumhoz jutott képviselők megítélése más, mint az egyéni választókerületekben megválasztott képviselőké”, akiknek szerinte nagyobb a tekintélye.

Túlnyerheti magát a győztes

A Jobbik képviselője, Gyüre Csaba azt mondta, nem érti, miért mondott Lázár hétfőn fix számot, amikor a Fidesz koncepciójában még az szerepelt, hogy 90-110 között lesz az egyéni kerületek száma, amit pártja úgy értelmezett, hogy van esély az egyeztetésekre. Gyüre kevesellte a listás helyeket, mert szerinte torzító adatokat fog létrehozni az egyéni választókerületek túl nagy száma. Mint mondta, túlnyerheti magát a győztes, sokkal több mandátuma lehet, mint amennyi szavazatot kap.

Salamon László - a győztesek túlkompenzálásával ő sem ért egyet
©

Erre Lázár úgy reagált, hogy ha minden lényeges szempontot figyelembe vesznek, így a Velencei Bizottság ajánlását, hogy a 15 százalékos különbséget nem haladhatja meg a választópolgárok száma a kerületek közt, hogy nem léphetik át a megyehatárokat és ragaszkodnak az arányossági szempontokhoz is, akkor az a 100 körüli szám jön ki, amit hétfőn közölt – szerinte ebben a kérdésben nincs túl nagy mozgástere a pártoknak.

A kecske és a káposzta

Az ülésen mind Karácsony Gergely, mind a KDNP-s elnök, Salamon László is felvetette azt a kérdést, hogy nem fogja-e torzítani az arányosságot az, hogy a Fidesz a nyertes egyéni képviselők után is adna a pártoknak kompenzációt, úgynevezett töredékszavazatokat.

Ezekre a felvetésre Lázár nem reagált, mint ahogy arra a kérdésre sem válaszolt, hogy kőbe vésett alaptézis-e a Fideszben a második választási forduló megszüntetése. Ezt Karácsony több alkalommal is megkérdezte, a Fidesz frakcióvezetője viszont nem válaszolt. Karácsony azt mondta, hogy „a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon” alapon válasszák ismét szét az országos és a kompenzációs listát, ám Lázár erre a felvetésre sem reagált. (A győztes képviselőknek járó töredékszavazatok után kiosztandó mandátumok kiszámítási módjáról eddig egyedül Áder János beszélt részletesen a hvg.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjújában.)

Ugyanakkor azt elismerte, hogy a kisebbségeknek járó kedvezményes mandátum „komoly dilemmát” okozott a Fideszben. Szerinte ugyanis fennáll a veszély, hogy kevesebben vallják magukat nemzetiségi-kisebbségi származásúnak, mint amennyit a többségi társadalom annak vél, így lehet, hogy nem lesz minden kisebbségnek végül kedvezményes mandátuma, mert nem fognak annyian a listáikra szavazni, mint amennyi voks egy ilyen képviselői helyhez szükséges lesz. Nekik akarják biztosítani a korlátozott jogkörű mandátumot, az úgynevezett kisebbségi szószóló intézményét.

Korábban a hvg.hu birtokába került az Áder János kidolgozta koncepció, amelyről bővebben itt olvashatnak.