A testület elnöke, Bálint Csanád akadémikus egy nyilatkozatban emlékeztet arra: az Országgyűlés anélkül fogadta el A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítását, hogy kikérte volna az MTA Régészeti Bizottságának, az ELTE Régészettudományi Intézetének vagy az MTA Régészeti Intézetétének a véleményét. "A jövőnek szólóan döntöttünk mégis a megszólalás mellett" - teszik hozzá az állásfoglalás megfogalmazói.

Mint hangsúlyozzák, a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások időbeli és a feltárásra fordítható összeg nagyságának előre történő meghatározása "szakmai nonszensz", mert "senki sem lát a földbe, hogy mit kell föltárni, és hogy az mennyi időt vesz igénybe a szakma nemzetközi normatíváinak megfelelően".

A bizottság tagjai elképzelhetőnek tartanak egy ésszerű korlátozást, ha ahhoz a szakmai oldal is hozzászólhat. "Van működő szakmai fórum, amelyre rá lehet(ne) bízni az ásatások időbeli és pénzügyi korlátozását (pl. a miniszteri rendelet alapján működő Ásatási Bizottság). Van továbbá az államapparátusban dolgozók között sok régész végzettségű, akiknek bevonásával jó néhány megoldást ki lehetett volna/lehetne dolgozni, amelyik mind a beruházók, mind a régészettudomány érdekeinek megfelel" - hívja fel a figyelmet az állásfoglalás.

Mint a dokumentum megfogalmazói hozzáteszik, a kormánypárti politikusok rendszeresen hivatkoznak a magyar történelemre, megfeledkeznek azonban annak tárgyi maradványairól. "Mindenki fölemlegeti a +török, tatár pusztításait+, de a kulturális örökségnek a jelen törvénymódosítás után bekövetkező fölmérhetetlen méretű és helyrehozhatatlan elpusztulására nem gondolnak" - áll a kommünikében.

Nem kizárólag az 1100 éves magyar múlt emlékeiről van azonban szó - hangsúlyozzák a bizottság tagjai: a Kárpát-medencei régészeti hagyaték egész Európa ős- és koratörténeti kutatásában páratlanul fontos pozíciót tölt be, mert számos Nyugatról Keletre, Keletről Nyugatra történt népvándorlás és kulturális hatás itt ért véget, és ragadható meg kronológiai folyamatában. "Ennélfogva a törvénymódosítás az európai kulturális örökséget is veszélyezteti" - fűzik hozzá.

"A magyar régészet sokáig nagy nemzetközi elismertségnek örvendett, elsősorban ennek a hagyatéknak föltárása és tudományos feldolgozása alapján. Mindez most alapvetően veszélybe került: a múltat végképp eltörlik" - zárul az MTA Régészeti Bizottságának állásfoglalása.

A törvénymódosítás ellen korábban tiltakoztak a megyei múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetői, a Régészek Európai Szövetsége, valamint közösen a Magyar Régész Szövetség, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület Elnöksége és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Régészeti Szakbizottsága.