szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ellenőrizhetetlen befolyása lesz a létrejövő új igazgatási hivatal vezetőjének, ha elfogadja a tervezetet a parlament - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Nem egyeztettek az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT) a bírósági szervezetek működését szabályozó kétharmados törvényjavaslatról - nyilatkozta Baka András a Magyar Narancsnak. Baka szerint az Országgyűlés el fogja fogadni a törvényt, esetleg kisebb módosításokat még eszközölnek benne. "...olyan súlyos koncepcionális problémák vannak a törvénnyel, amin egyszerű módosításokkal nem lehet változtatna" - fogalmazott az IOT elnöke.

Baka szerint egy olyan új elképzelés született meg, amilyen sehol sincs Európában. A kormányzati és az önigazgatási igazgatási modell hátrányait úgy egyesíti, hogy azok potenciális előnyét ki tudná használni a tervezet. Több ügyben, például kinevezési kérdésekben a leendő Orszégos Bírói Hivatal (OBH) vezetője a döntéseirt nem visel majd számonkérhető felelősséget. Az OBH elnökének tevékenysége a nyilvánosság kizárásával fog folyni. Olyan szervezet jöhet létre, ami "nem tartozik sem a kormányzathoz, sem pedig az igazságszolgáltatáshoz, és aminek a vezetője fölött semmiféle érdemi szervezeti kontroll sincs".

Baka András arra a felvetésre, hogy az OIT elnökének is hasonló jogosítványai vannak, azt válaszolta, hogy soha nem élt velük, és ezek inkább csak papíron voltak jelen. A széles kinevezési jogköre is csak akkor élt, ha egyetértett a pályázók értékelésére hivatott szakmai testületek javaslataival, ellenkező esetben a döntés átszállt az OIT-re, mint testületre.

Mivel az OBH elnöke bármely ügyet áttehet majd az ország bármely bíróságára, illetve a legfőbb ügyésznek is lehet egyfajta kijelölési joga, ez azzal jár, hogy nem lehet majd biztosan tudni, egyes ügyek melyik bíróság hatáskörébe tartoznak.

A 2011. március 7-én elfogadott semmisségi törvény volt az első mozzanat, amikor a kormányzat és a bírósági szervezet nyilvánosan konfrontálódott. Baka ugyanakkor kiemelte, hogy nekik nem politikai kifogásaik voltak, hanem a szabályozás módját találták problematikusnak. Szerinte továbbra sem elfogadható, hogy jogerős ítélettel már lezárt ügyeket újra meg lehessen nyitni nem immanensen jogi indokra hivatkozva. "A jogerős ítélet ugyanis már végleges döntés, és ha ez a lezártság, véglegesség megkérdőjeleződik, akkor maga a jogbiztonság válhat kérdésessé" - tette hozzá Baka András.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!