Megszereztük: ezekre várja a választ a kormánytól az EU pénteken

Megszereztük: ezekre várja a választ a kormánytól az EU pénteken

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hvg.hu birtokába jutott Viviane Reding uniós alapjogi biztos levele, melyben számos kérdést intézett a magyar kormányhoz a januártól hatályos új alkotmánnyal kapcsolatban. Alábbiakban részletesen felsoroljuk, mire kíváncsi az Európai Bizottság.

Összesen huszonkét kérdésre, felvetésre kell konkrét válaszokat adnia a magyar kormánynak pénteken, a január 1-től életbe lépő alkotmánnyal kapcsolatban. Mint azt először a Bruxinfo megírta, Viviane Reding alapjogi biztos hivatala levélben fejezte ki „súlyos aggodalmait” a bírák kényszernyugdíjazásával, az új bírói hivatali rendszer felállításával, a bíróságok függetlenségével és az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetésével kapcsolatban.

Bár Navracsics Tibor azt nyilatkozta Brüsszelben, tárgyalásain sikerült "megnyugtatnia" Redinget, a biztos szóvivője korántsem így nyilatkozott lapunknak, és azt mondta, kérdéseikre továbbra is kimerítő választ várnak.

Az alábbi kérdésekre kell péntekig válaszolnia a magyar kormánynak.

A bírói reformmal kapcsolatban:

Mi volt a célja a bírák kötelező nyugdíjazásának? Miért 62 év lett a korhatár, amikor ezt 2014-ben emelni fogják?

Hogyan illik ez az intézkedés abba az általános uniós törekvésbe, hogy csökkentsék a közkiadásokat?

Miért kötelező nyugdíjba vonulniuk a bíróknak, ha ugyanez más foglalkozási ágakban nem az? Miért nem csökkentették a kötelező nyugdíjba vonulás korhatárát más foglalkozási ágak (közjegyzők, egyetemi tanárok) esetében, vagy általában a közszférában?

Miért ilyen szoros a törvény hatálybalépésének határideje, ha egyébként a nyugdíjkorhatár emelésének határideje 2014? Történtek-e lépések az érintettek anyagi kompenzálására?

Az Európai Bizottság szerint megkérdőjeleződött a magyar bíróságok függetlensége
©

Megtörténhet, hogy egyes bírók nem kapják meg a teljes összegű nyugdíjukat a korai nyugdíjazás miatt? A jövőben egyáltalán jogosultak lesznek a bírók teljes összegű nyugdíjra 62, vagy 65 éves korukban, ha az új alkotmány szerint minimum 30 évet munkaviszonyban kell ehhez tölteniük?

Mik az intézkedés konkrét hatásai? (A bírói kar számára, a bírók pótlására nézve.)

Az új bírói irányító szervezettel kapcsolatban a levél úgy fogalmaz, „hatalomkoncentráció” figyelhető meg az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében, és felmerül a veszély, hogy a bíróságok függetlensége csorbát szenved, ami ellentétes az EU alapértékeivel.

A Bizottság ezért arra kíváncsi: mik voltak az átszervezés céljai, mi lesz a szerepe az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Hivatalnak magának és és az Országos Bírói Tanácsnak?

Mi garantálja a bíróságok független működését?

Milyen hatóság felelős a bírók kinevezéséért, megbüntetésükért, és mi a pontos döntéshozatali eljárás?

Mi a Kúria elnökének a hatásköre, összehasonlítva a Legfelsőbb Bíróság vezetőjének hatáskörével?

Hogyan alakul át az LB Kúriává, és milyen hatással lesz ez a bírók kinevezésére, továbbá miért eredményezi a reform az LB-elnök mandátumának idő előtti végét?

Mi biztosítja, hogy az LB-elnök idő előtti távozása ellenére is garantált marad az igazságszolgáltatás függetlensége?

Az új adatvédelmi hivatallal kapcsolatban:

Miért kellett a jelenlegi ombudsmani hivatalt egy újjal felváltani?

Miért nem átmeneti intézkedéseket hoztak addig, amíg a hivatalban lévő ombudsman mandátuma le nem jár 2014-ig?

Hogyan biztosítják, hogy ez ne sértse az adatvédelmi biztos függetlenségét, ami uniós jog?

Az új hivatalvezető függetlenségének garantálásával kapcsolatban az EU a törvényi szabályozás azon elemeire is kíváncsi, melyek a hivatalvezető alkalmatlanná válását, leváltásának körülményeit szabályozzák.

A hvg.hu pénteken kikéri a Közigazgatási Minisztériumtól a magyar kormány válaszlevelét, hogy megtudjuk, milyen mélységben, mennyire konkrét válaszokat küldtek Viviane Redingnek.

Hozzászólások