„A Fidesz mindig is az emberek oldalán állt és áll az egészségügy kérdésében, a betegek és az orvosok érdekeit tartja szem előtt. A Fidesz meg fogja szüntetni azt az egészségügyi rendszert, amelyben a megfelelő szintű gyógyuláshoz való lehetőség kiváltság nem pedig jog. A Fidesz meg fogja szüntetni az egészségbiztosítás privatizációját.” Ez az idézet Szijjártó Pétertől való, még 2007-ből.

De nemcsak ő, valamennyi jelenlegi kormánypárti képviselő hangosan emelte fel a szavát az ellen, hogy az egészségügybe betegyék a lábukat a magánbiztosítók, 2008-ban pedig népszavazással állították meg az egészségügyi reformot. A főleg Molnár Lajos nevéhez köthető több-biztosítós rendszer ellen pedig soha nem látott harcot vívtak 2007-ben, igaz, az ötlet akkor nemcsak a kormány-ellenzék tengelyben okozott feszültséget, de az MSZP és SZDSZ között is rendszeresen éket vetett, sőt a szocialistákat is megosztotta.

Háziorvos munkában. Szívhangok

Müller Judit

Változott a helyzet?

Most viszont úgy tűnik, mintha valami megváltozna. Nem hangosan, és egyelőre még csak a kiegészítő biztosítások terén, de a Fidesz-KDNP-kormány érdekes passzussal egészítette ki az adótörvényeket módosító salátatörvényt. Ezt először Mihályi Péter közgazdász vette észre. „Annyi változott, hogy a honatyák betoldottak egyetlen szót a hatályos szja-törvény 1. mellékletének 6.3 alpontjába. Ez a paragrafus eddig azokról az szja- és (értelemszerűen) tb-járulékmentes pénzekről szólt, ahol ez rendben is volt. Ilyen például a tartásdíj, ami után annak, aki kapja, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem tb-járulékot fizetnie. És idetartozott a balesetbiztosítás is abban az esetben, ha a munkáltató ilyet köt a dolgozója javára. Ez is jogos: a dolgozó csak akkor kap valamit, ha balesetet szenvedett; méltányos, hogy ezért a biztosításért - ami egyfajta természetbeni juttatás - ne kelljen a dolgozónak sem szja-t, sem tb-járulékot fizetnie. Más eset a munkáltató által vásárolt ebédjegy, uszodabelépő stb. - ezek után adót is, járulékot is kell fizetni. Most viszont a törvényben eddig is szereplő 'balesetbiztosítás' szót 'baleset- és betegségbiztosításra' változtatták”- írja a közgazdász.

Jön a magánegészségügy a gazdagoknak, és a leharcolt állami a "köznek"?

Hernádi Levente

Mihályi Péter értelmezése szerint ez nem jelent mást, minthogy ezentúl a munkáltatók értékhatár nélkül, nettó összegért köthetnek magánbiztosítást. Ennek következtében egyre inkább meg fogja érni a dolgozókat a hihetőség határáig a lehető legalacsonyabb béren bejelenteni, hiszen ez csökkenti a meg nem kerülhető egészségbiztosítási járulékterhet, viszont nagy összegű magán-egészségbiztosítás formájában adó- és járulékmentesen lehet jelentős jövedelem-kiegészítést juttatni a dolgozóknak.

Láncreakció?

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének oktatója is figyelemre méltó változtatásként értelmezi a módosítást. Az egészségügyi közgazdász lapunknak azt mondja, az egészségügy változásai furcsa láncolattá állnak össze. "Miközben az egészségügy költségvetését gyakorlatilag befagyasztják, és miközben elindul a szolgáltatói oldal államosítása, illetve a tb-alapokat is végleg beleolvasztják a költségvetésbe, ezzel a passzussal lehetővé teszik a magánbiztosítók erőteljes piaci megjelenését a leharcolt szektorban."

Sinkó szerint a biztosítók ettől 50 milliárdos piacot remélnek, ami "más irányba viheti az egészségügyet, teljesen más egészségügy keletkezhet" ennek az útnak a végén, mint amit korábban bevállaltak. Korábban arról volt ugyanis szó, hogy átalakítják, megújítják a kórházi rendszert, korszerűsítik a betegutakat, mindez azonban "most kezd kisebb jelentőségűvé válni, akkora változások látszanak az egészségügy többi területén, beleértve ebbe a finanszírozói oldal változásait. Ez azzal járhat együtt, hogy a közfinanszírozott rendszer egy lefele tartó spirálba kerül, megállíthatatlanul, s az út végén egy kétszintű ellátás jön létre."

Jön a magánellátás?

Sinkó biztosra veszi, hogy nem ez a kormánypárt célja, de a döntéseiknek ez lehet nagyon is valószínűsíthetően a következménye. "Lesz külön köz- és magánellátás, miközben az első vergődik, a második virágozni kezd. A magánbiztosítók aktivitása egyelőre kiegészítő biztosításként értelmezhető, de ha a kormány nem rak be plusz forrást a köztulajdonú rendszerbe, akkor a folyamat nem áll majd meg ezen a szinten, hanem tovább gyűrűzik, és egy alternatív rendszer jön létre a közellátás mellett."

A közgazdász szerint ezt a folyamatot azzal ellensúlyozhatja a kormány, ha maga is lépéseket tesz a magánforrások szabályozott formában történő becsatornázására a közfinanszírozott rendszerbe. Nem az a baj, hogy ezt a passzust beletették, hanem az, hogy a kormány nem rakta össze az összes változtatás lehetséges egészségpolitikai következményeit. Vagy ha ezt mégis megtette, akkor nem kommunikálta a társadalom felé, milyen modellváltásra készül az egészségügyben.

Dózsa Csaba, egészségügyi közgazdász a hvg.hu-nak azt mondja, szerinte ezt a passzust nem gondolták át rendesen, „úgy tették be módosító indítványként, hogy nem készítettek róla hatáselemzést. Nincsen mögötte sem egészségpolitikai, sem biztosítási koncepció”. Dózsa Csaba egyébként nem érti, miért kellett ezt a módosítást fű alatt behozni, „ha komoly intézkedésről lenne szó, akkor meg kellett volna, hogy előzze valamilyen szakmapolitikai vita”.

A közgazdász azért is szkeptikus, mert szerinte elképzelhető, hogy egy év múlva az IMF miatt kiveszik, „a szervezet például mondhatja, hogy csak akkor ad hitelt Magyarországnak, ha eltekintünk ezektől az adókedvezményektől. Azt pedig, hogy ha marad ez az intézkedés, milyen hatással lesz az egészségügyre, ki kell számolni: a kereszthatások ma még ismeretlenek”. Dózsa szerint tudni kéne például, hogy évente mekkora adókiesés várható, hány embert érinthet, mert nem elhanyagolható szempont, hogy reálértéken csökken a közkiadás.