"Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel igyekszik érvényt szerezni" annak, hogy Magyarországon érvényesüljenek az Európai Unió alapértékei - írta a hvg.hu-nak az unió alapjogi biztosságának sajtóosztálya. Az utóbbi napokban ugyanis több nyilatkozat jelent meg az ország elleni kötelezettségszegési eljárásokról, lehetséges szankciókról, vagy akár uniós szavazati jogunk felfüggesztéséről. A magyar kormány erre rendre úgy reagált, hogy az alkotmányos berendezkedés minden állam belügye, így az EU-nak semmi köze nincs a magyar alaptörvényhez.

"Az Európai Bizottság általánosságban nem kommentál értékeket és alapjogokat, ezeket minden tagországnak az alkotmánya rögzíti. Ezek betartása előfeltétele az Európai Unióhoz való csatlakozásnak" - közölte ezzel kapcsolatban a hvg.hu kérdésére Mina Andreeva, Viviane Reding sajtómunkatársa. "Létezik azonban az EU Alapjogi Chartája, amely nem a tagországok alkotmánya felett álló alkotmány, hanem az európai alapjogokat rögzíti. Minden tagország törvényének ehhez kell igazodnia. Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel igyekszik ennek érvényt szerezni."

A sajtóosztály munkatársa példaként említette a magyar médiatörvényt, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság korábban szintén aggodalmát fejezte ki. Emlékeztetett arra is, hogy a törvény egy részét alkotmánysértőnek találta az Alkotmánybíróság, egy részét pedig megváltoztatta az Országgyűlés. Szerinte ez is azt mutatja, hogy az alapjogok védelme az EU-n belül megfelelően működik. Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetése miatt. Az Origo információi szerint ezt Viviane Reding, a bizottság alapjogi biztosa informálisan már tudatta a magyar kormány tisztségviselőivel.

Reménytelen helyzetben?

Magyarország az év elejére gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe került külpolitikai és diplomáciai szempontból, és ezen már az sem biztos, hogy Fellegi Tamás, a kijelölt magyar IMF-tárgyalódelegáció vezetőjének nyilatkozatai segítenek. Az Európai Unióban rendhagyó módon maga Alain Juppé francia külügyminiszter nyilvánosan hívta fel a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, érvényesülnek-e a demokratikus jogok Magyarországon - a magyar külügy éles hangú levélben utasította vissza a szavait. A német kormány helyettes szóvivője szintén nyilatkozatban üdvözölte, hogy az EU az alapjogok érvényesülésének vizsgálatát végzi. Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik" - mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is kedden, aki egyenesen azt javasolta, az EU vizsgálja meg a magyar támogatások kifizetésének felfüggesztését.

A negatív események kulminálását jelenti, hogy az euró árfolyama és a magyar kockázati kamatfelár is rekordszintre ugrott szerdán, miután Pleschinger Gyula gazdasági államtitkár arról beszélt, Magyarországnak nincs is feltétlenül szüksége az IMF-hitelmegállapodásra. Fellegi Tamás ezután hiába állt ki, és mondta azt - Orbán Viktor korábbi keménykedésével ellentétben -, hogy Magyarország gyors megállapodásra törekszik és kész feltételek nélkül tárgyalni az IMF-fel és az EU-val akár a szigorú megkötésekkel járó készenléti hitelről is, ez alig nyugtatta meg a piacokat. Főleg, hogy Fellegi Brüsszeltől egyelőre még időpontot sem kapott, holott január végéig le akarta volna zárni a megbeszéléseket az eredeti tervek szerint. Valószínűleg már Giró-Szász András kormányszóvivő is későn kezdett arról beszélni, hogy bárkivel bármilyen konkrét kifogásról hajlandóak tárgyalni.

Levelet hozott a postás

Az alapjogi biztos még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek; ebben az igazságszolgáltatás átalakítása, illetve a bírók 62 éves korukban történő kötelező nyugdíjazása mellett az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetéséről is feltett kérdéseket. Az adatvédelmi ombudsman intézménye január 1-jével szűnt meg, Jóri András feladatait az újonnan felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vette át, ennek vezetője a korábbi adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila lett. Viviane Reding december 12-i levelében kérdések formájában fogalmazta meg aggályait az átalakítás és Jóri András mandátumának idő előtti megszüntetése miatt, a levél elküldését követő napokban pedig személyesen találkozott a magyar igazságügyi miniszterrel, szóban is hangot adva kétségeinek.

A biztosi testület idei első, január 11-i ülésén több magyar vonatkozású ügyben is döntés születhet. A Bizottság a várhatóan a hét végéig befejeződő jogi vizsgálatok eredményének függvényében legkorábban szerdán döntést hozhat arról is, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e a december 30-án elfogadott jegybanktörvény miatt.

Az EU-biztosi testület jövő szerdai ülése nyomán születhet olyan döntés, hogy Brüsszel politikai konzultációkat kíván folytatni Budapesttel, de - a magyar és az uniós jog ütközésének megállapítása esetén - az sem kizárt, hogy Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök hivatalos levélben közli a magyar hatóságokkal a kötelezettségszegési eljárás megindítását.

A Bizottság szóvivőjének bejelentése szerint a testület kedden kézhez kapta a december 30-án a parlament által megszavazott törvény végleges szövegét, és jelenleg is vizsgálja az összeegyeztethetőségét az uniós joggal, különös tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezései garantálják-e a jegybank függetlenségét. José Manuel Barroso legutóbbi, december 26-i keltezésű levelében a Bruxinfo szerint már előrevetítette, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az ügyben Magyarországgal szemben.

Az Európai Parlament zöld frakciója is kezdeményezte, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt - közölte szerdán Bécsben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség külpolitikai szóvivője, Ulrike Lunacek. Az osztrák politikus szerint az új alkotmány életbe lépésével Magyarország "de facto autoriter állammá vált". Az igazságszolgáltatást, a médiát és a parlamentet "de facto Orbán és követői irányítják", a választókerületek új beosztása is a Fidesznek kedvez, és utolsó tényezőként "megszüntették a nemzeti bank függetlenségét" - fogalmazott Lunacek. "A helyzet nem csak Magyarország számára veszélyes, az Európai Unió alapvető értékeit veszélyezteti" - tette hozzá. Ha nem indít eljárást, az EU "nem nézhet többé a tükörbe", amikor demokráciáról és jogállamiságról van szó, emellett a csatlakozásra törekvő országok szemében is hiteltelenné válik - vélekedett a politikus.

Az euro-szocik is nyomnának egy kokit

Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja is csütörtöki közleményében határozott uniós cselekvést sürgetett Magyarország ügyében, és megfontolásra javasolta a magyar kormány elleni szankciók elrendelését - írta az MTI. A frakció felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a január derekán tartandó strasbourgi plenáris EP-ülésen számoljon be a magyar hatóságok "nagymértékben ellentmondásos" törvényalkotási aktusairól, illetve az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény ezzel kapcsolatos kezdeményezéseiről.

Az EP szocialista képviselőcsoportja szerint az EU-nak fontolóra kell vennie az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazását, ha "Orbán kormánya tovább dacol az európai joggal és értékekkel". A szóban forgó cikk arról szól: egy tagállam egyes jogait fel lehet függeszteni, ha megállapítják, hogy fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A szóban forgó cikk arról szól: egy tagállam egyes jogait - beleértve a szavazati jogát - fel lehet függeszteni, ha megállapítják, hogy fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Iyen tartalmú megállapítást a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács tehet, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően. Az uniós alapértékeket, amelyekre a 7. cikk utal, az alapszerződés 2. cikke sorolja fel. Eszerint "az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában."

A brüsszeli figyelem középpontjába került egy további dátum is: a médiaszabadsággal foglalkozó uniós munkacsoport január 25-én ül össze. Az ülésen napirendi pont lesz Magyarország is, részben a médiatörvénnyel kapcsolatos tavaly decemberi magyar alkotmánybírósági döntés okán, részben a Klubrádió ügye miatt.

Az új magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépése nyomán európai baloldali, liberális, illetve zöldpárti politikai körökben a legutóbbi időben előtérbe került az az érvelés is, hogy az EU-nak nemcsak "másodlagos", technikai részletjogszabályok vonatkozásában kell keresnie az esetleges ütközést az uniós jogi előírásokkal, de azon a síkon is, amelyet az Európai Bizottságban mindeddig felettébb csúszós talajnak minősítettek, nevezetesen az "európai értékek" védelme terén. Az uniós testület eddig egyetlen tagállama ellen sem indított kötelezettségszegési eljárást azon a nehezen bizonyítható jogcímen, hogy ott veszélybe kerültek az unió demokratikus, jogállami alapértékei - írta az MTI.