A '70-es, '80-as években népszerű ifjúságpolitikai elemeket emelne vissza a XXI. századba a kormány most kidolgozott ifjúságpolitikai koncepciója, megfejelve mindezt néhány a második világháború előttről származó vonással, nyakon öntve egy kis okostelefonos XXI. századdal. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által közösen jegyzett koncepció összesen 91 oldalon át taglalja a kormány 2012-es ifjúságpolitikai keretprogramját, mely az Új Nemzedék Jövőjéért Program nevet viseli. Az alábbiakban a program főbb elemeit tekintjük át.

„A cserkészmozgalom jelentős erővel bír a magyar nemzeti öntudat ápolásában, az értékek megőrzésében, az összetartozás érzésének erősítésében, valamint a testi és szellemi nevelésben. Fontos szerepet játszik a társadalom morális megerősödésében, a szétzilálódott értékrend helyreállításában. A cserkészet a gyerekek és fiatalok részéről játék, színvonalas szabadidőtöltés, a nagyobbak részéről felelősségvállalás és életforma, a felnőttek részéről pedig támogatásukra igényt tartó, megnyugtató közösség, amely felnövekvő gyermekeiknek segítséget nyújt abban, hogy emberebb emberek és magyarabb magyarok lehessenek” – írták a keretprogram készítői, akik ezért a mozgalom fellendítését is célul tűzték ki.

Cim-cim

A kormány újraindítaná az 1973-ban kitalált, a Magyar Televízióban rendszeresen vetített Cimbora című gyerekműsort is. Ebben gyerekek szólították meg kortársaikat - irodalomról, színházról, zeneművekről beszéltek. „Hungarikum jellege” és „önálló márkaértéke” miatt új tartalmi elemeket gyártanának Cimbora néven, és a műsor felélesztésébe bevonnák a összes közmédiumot. Feltámasztanák a „hátizsákos turizmust” is, mivel a "mai fiatalok életében a ’70-es, ’80-as évekhez képest sokkal kisebb szerepet játszik a belföldi turizmus".

Cserkészek a Balatonon

Fortepan

A programban szerepel egy internetes üzenetekre épülő mentálhigiénés hálózat létrehozásának terve is. Eszerint az adott iskolákban a vállalkozó tanárok (akiket Szabó Magda Abigél című regénye nyomán E-bigéleknek hívnának) segítenék az anonim módon bejelentkező diákokat mentálhigiénés, életvezetési vagy pályaválasztási problémák megoldásában.

Felkarolná a program az úgynevezett Élő Könyvtár kezdeményezést is. Ennek lényege, hogy a könyvtár könyvek helyett hátrányos helyzetű vagy nem megbecsült csoportok képviselőit tömöríti magába, például romákat, fogyatékosokat, szőke nőket vagy BKV-ellenőröket, akik önként csatlakoznak a programhoz. A fiatalok fesztiválokon, rendezvényeken kikölcsönözhetnek egy-egy személyt, akivel elbeszélgetve közelebbről megismerkedhetnek egy-egy adott társadalmi csoporttal, foglalkozással, kultúrával. „Az ilyesfajta empirikus tapasztalási (!) mód sokkal hatékonyabb, mint a tanórákon szerzett ismeretanyag, hiszen közvetlen, pozitív élményként rögzül” – áll a programban.

Kibővítenék a neTVzz-kampányt. Ennek keretében szombat-vasárnap délelőtt - amikor a szülők főznek, takarítanak - a gyerekeket összegyűjtik és elviszik őket a helyi művelődési házba, moziba, ahol számukra szervezett programokon vehetnek részt ahelyett, hogy otthon a tévét nézik. Emellett olyan szórakozóhelyeket hoznának létre, amelyet kizárólag a 18 év alatti korosztály látogathat. A 35 év alatti fiatalok a tervek szerint havonta egy nap ingyen látogathatnák az állami múzeumok állandó kiállításait, mivel a teljes árú belépőjegyet csak kevesen engedhetik meg maguknak.

Tanulj, dolgozz, politizálj!

„A fiataloknak meg kell ismerniük a társadalmat, a gazdasági és politikai rendszert, amelyben élnek. Nem csak azért, mert a teljes értékű állampolgársághoz hozzátartozik a közügyekben való részvétel, de azért is, mert fel kell ismerniük: a most meghozott döntések hatása elsősorban az ő életükben, generációjuk életében hoz jelentős változást… Az aktív állampolgárság bemutatásának része az emberi és állampolgári jogok megismertetése, a hazaszeretet, a hazafiasság gondolatának elültetése, valamint a társadalmi felelősségvállalásra, a társadalmi szolidaritásra nevelés is” – áll az elsősorban 14-35 éves korosztállyal foglalkozó programban.

A tanulmány kiemelten foglalkozik olyan témákkal, mint a környezettudatos életmód, a hazai termékek választása, a fogyatékkal élők és a kisebbségek elfogadása, valamint a nemzeti identitás erősítése. Ennek érdekében az iskolában is foglalkozni kellene a program írói szerint a közéleti kérdésekkel. Elsősorban beszélgetéseken és játékokon keresztül ismertetnék meg a diákokkal az állam működését, jogaikat, kötelezettségeiket, mert szerintük otthon a gyerekek nem látnak mintát a tudatos állampolgári magatartásra.

Mivel egy felmérés szerint a fiatalok 60 százalékát nem érdekli a politika, interaktív játékok segítségével, a tananyagba beépítve oktatnák az állampolgári ismereteket. Elvinnék a diákokat a plenáris ülésekre, politikusokkal, civil aktivistákkal ismertetnék meg őket.

Orbán Viktor gyerekeket kalauzol a Parlamentben 2002-ben

Túry Gergely

Különböző, okostelefonokra készült alkalmazások segítségét is igénybe vennék a fiatalok nevelésében. A program példaként említi, hogy a Wikipedia szócikkeit felhasználva olvasás közben rá lehet keresni az ismeretlen nevekre, kormánytagokra. QR-kóddal lehet ellátni épületeket, közterületeket, amelyekről az arra alkalmas telefonokkal bővebb információt kaphat az érdeklődő.

A kormány emellett vírusfilmeket készíttetne a politikáról, közéletről, állampolgári jogokról ismert sportolók, médiaszereplők segítségével. Ezek a fiatalok stílusában készült filmek önmagukat terjesztik. „Mivel a vírusfilm új keletű marketing eszköz, ezáltal közel áll a fiatalokhoz, afféle politikai up-to-date szimbólumként funkcionálhat, jól példázva, hogy a politika nem csupán íróasztalok mellett, zárt ajtók mögött létezik” – áll a tanulmányban.

Lakhatási támogatás, családbarát munkahely

A keretprogram kitér a fiatalok önállósodásának támogatására is. Egységes tájékoztatást nyújtanának a fiataloknak az önálló lakásvásárlás támogatására, felélesztenék a bérlakásprogramot. A tanulmány szerint problémát jelent az is, hogy a nők gyermekvállalás után nehezen térnek vissza a munkaerőpiacra. Megoldásképpen népszerűsítenék a rugalmas foglalkoztatási formákat, és támogatnák a családbarát munkahelyeket.

A bölcsődei, óvodai fejlesztésekbe bevonnák a munkáltatókat is. Pályázati úton támogatnák munkahelyi bölcsödék, óvodák kialakítását. „A gyermekek napközbeni felügyeletét ellátó vállalati bölcsődékben, óvodákban, napközikben kivitelezhető, hogy az édesanyák megszoptathassák a gyerekeket, vagy csak időnként meglátogassák őket, így az ’elszakadás’ folyamata kevésbé drasztikus, hiszen nincs nagy távolság az édesanya és a kisgyermek között” – áll a dokumentumban.

Bepillantás a szavazófülkébe

Stiller Ákos

A program kiemelten fontosnak tartja, hogy az iskolai és óvodai közétkeztetésben hazai termékeket, helyi őstermelőktől származó zöldségeket és gyümölcsöket használjanak fel. „Fontos, hogy az iskolások már egészen fiatalon megismerkedjenek a fair trade kereskedelemből származó árucikkekkel, valamint saját felelősségüknek érezzék a helyi termelők termékeinek fogyasztását” - írják a keretprogramban.

A programok részletes kidolgozása a tervek szerint 8-10 hónapot venne igénybe.

Uniós pénzeket használnának fel

A program megalkotása 2011 áprilisában kezdődött – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóosztálya a hvg.hu megkeresésére. Ekkor 1200 fiatalt kérdeztek meg arról, „mit tartanak életük, jelenlegi élethelyzetük legnagyobb problémájának, és miként tudnák megoldani”. A válaszok és különböző ifjúsági kutatások eredményeit felhasználva készült el a vitaanyag, amit tavaly júniusban mutattak be, majd egy hónapos „társadalmi egyeztetetést” követően alakult ki a közzétett keretprogram. A végleges változatot január 18-án tették közzé.

„A konkrét elképzelések - mint a Van kihez fordulnod néven fiataloknak tervezett mentálhigiénés programban működő E-bigél (segítő pedagógus); az egykor igen sikeres és népszerű Cimbora műsorhoz hasonló közszolgálati ifjúsági műsor újraélesztése, valamint a ma is több ezer diáknak tartalmas szabadidő eltöltést biztosító cserkészmozgalom fellendítése-, mint a célok elérését segítő és már részben ismert nevű, népszerű, „termékek”, „márkák” fogalmazódtak meg a stratégia alkotóiban. Értékes hagyományokat, kulturális örökséget jelentenek. E programok, szolgáltatások sikere véleményünk szerint nem függ attól, hogy hányan olvasták eddig az Abigélt, vagy látták-e már korábban a Cimbora című műsort, de annak rendkívül örülünk, ha e  „régi új” nevek hallatán a diákok érdeklődését felkeltjük ezen értékes olvasmány és az egykori tévéműsor iránt” – közölte a tárca.

A hvg.hu kérdésére a KIM sajtóosztálya közölte: a keretprogram végrehajtása folyamatosan történik. „Terveink szerint év végéig már minden projekt beindul. A keretprogram megvalósítását európai uniós forrásokból tervezzük, a pontos végösszegről a keretprogram részeit képező projektek véglegesítésekor tudunk tájékoztatást adni” – válaszolta a KIM.