„A tevékenykedtetés, vagyis a cselekvő részvétel, a kísérlet és a megfigyelés középpontba állítása” az egyik kiemelt célja a majd’ húsz év után ismét bevezetett Nemzeti alaptantervnek (NAT) – hangzott el az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) szervezett bemutatón, ahol a tanterv részleteivel is meg lehetett ismerkedni a korábban már napvilágot látott töredékes értesüléseken túl.

Az eddig a közoktatás számára meghatározott 10 műveltségi terület (magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember és természet, földünk – környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlat, testnevelés) az új alaptantervben sem változik, amely összhangban van az alapvetően természettudományos, illetve műszaki képzési területek felé nyitó új felsőoktatási törvénnyel.

Hazafias, családszerető, azonos

A NAT kiemelt fejlesztési területei és nevelési céljai közé tartozik például az erkölcsi nevelés, a nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés, a családi életre nevelés, a médiatudatosság, a pénzügyi nevelés, fenntartható fejlődés, illetve az önkéntesség elősegítése. A köznevelési intézményekre vonatkozó külön szabályok pedig hangsúlyt helyeznek a mindennapos testnevelésre és művészeti képzésre, az idegennyelv-oktatás folyamatosságának biztosítására, valamint az erkölcstan, illetve a hittan tantárgyak oktatására.

„Az oktatási törvény szerint vagy erkölcstan- vagy hittanórán minden diáknak részt kell vennie. Az erkölcstanórák az alsó tagozatosok számára különböző műveltségi területekből származó erkölcsi problémák megvitatására adnak lehetőséget, felső tagozatosok esetében pedig általános vallásismeret oktatására koncentrál” – ismertette Kaposi József, az OFI főigazgatója, egyben a NAT-bizottság elnöke a legtöbb kérdést felvető erkölcstanoktatás alapkoncepcióját. Problémaként merült fel, hogy a kötelezővé tett vallási, illetve etikai tantárgyak az esetleges világnézeti különbségek miatt számos feszültség forrásai lehetnek az iskolákban.

Üres tanterem: vitázó diákokkal töltené meg a kormány

MTI Fotó / Varga György

Ezzel kapcsolatban Aczél Petra, a NAT-bizottság tagja, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy nyilatkozott, hogy „az egyet nem értés nem akadálya, hanem alapanyaga kell, hogy legyen az iskolai vitáknak”, és az erkölcstan oktatása is éppen az „aktív, tudást teremtő, önálló, közösségért tenni akaró diákok képzését szolgálja”. Ez az elképzelés pedig az európai szinten is egyre inkább igényként megjelenő integrált szemlélet kialakulását segíti, nem utolsósorban pedig a természettudományos gondolkodás, a kísérletezés felé történő hangsúlyeltolódást.

A közoktatás átformálásával kapcsolatos félelmek elsősorban a kötelező hittan, illetve erkölcstan bevezetése kapcsán fogalmazódtak meg, de az sem volt világos, hogy miért van szükség külön tantárgyként a honvédelmi ismeretekre, illetve mit értenek hazafias nevelés alatt. Kérdéses volt az is, hogy az új kerettanterv mennyi szabadságot ad a helyi tantervek kidolgozására, sokak szerint az új NAT korlátozhatja az iskolák autonómiáját. Kaposi szerint a kerettantervek „az iskolák szabadságát a vizsgakövetelmények, illetve a módszertan kidolgozásának szempontjából” meghagyják, az állam pedig az új NAT-tal csupán „garantálni akar egy keretet, amely nem a tanórák menetének meghatározását jelenti”.

Műszak, technika

Az erkölcsi nevelés és a technikai, illetve műszaki oktatás mellett központi elemként jelenik meg a NAT-ban a szintén gyakorlatiasabb látásmódot szorgalmazó pénzügyi oktatás, családi életre nevelés, valamint mindazok a „tantárgyközi elemek, amelyek összeköthetik a különböző műveltségi területeket, mint például a médiatudatosság, vagy az informatika” – mondta Kaposi. Az új NAT szakmai tervezetének megvitatására még szűk egy hónapig van lehetőség, a személyesen vagy anonim módon közzétett felvetések és szempontok beépítése után kerül sor a véglegesítésre, valamint a dokumentum elfogadására, előreláthatólag március közepén.

Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy „a közoktatás egyik legsúlyosabb hibája, hogy nem tisztázott pontosan, mit kell tanítani az iskolákban, és ezen nagyon gyorsan változtatni kell”. Mások szerint félő, hogy a tananyag konkretizálásával az új NAT is a kormány központosító törekvését erősítheti, Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus szerint pedig az új alaptanterv várhatóan nem segíti majd elő a közoktatási rendszer versenyképességét.

Hétfőn nem sokkal dél előtt tette közzé az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az új Nemzeti Alaptanterv nyilvános vitaanyagát, tehát a háttérbeszélgetésre érkező újságírók még meg sem ismerhették. A NAT-ot március 2-ig bárki véleményezhet az OFI honlapján. A legújabb NAT-ot, amely 1995 óta sorban a negyedik, 2012. szeptemberétől vezetik be minden közoktatási intézményben. Az új NAT a 2011. december 20-án elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazodik.

A Nemzeti alaptanterv határozza meg azt a tudásanyagot, amelyet „minden iskoláskorú számára biztosítani kell” – mondta Kaposi József, a vitaanyag közzétételével egy időben tartott sajtótájékoztatón. A főigazgató szerint a 2012-es NAT abban tér el leginkább az előzőtől, hogy „konkrét műveltségtartalmakat határoz meg, ezáltal biztosítja az oktatás tartalmi egységét, míg a korábbi (2007-es) alaptanterv a konkrét tartalmakat a kerettantervekre bízta”. Az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervekben konkrét követelmények és tevékenységek szerepelnek majd, amelyekben az iskolatípusoknak megfelelően, a tantárgyak szintjén is rögzítik a közös elemeket és alapelveket, valamint alapul szolgálnak a helyi tantervek kidolgozásához. A kerettantervek jelenleg előkészítési fázisban vannak, 2013 szeptemberétől lépnek életbe.