Kiderült, Orbán mit tett az egyik és a másik dobozba Barrosónak
Több ponton is meghátrál a magyar kormány az Európai Bizottság kifogásai elől. A kötelezettségszegési eljárás felfüggesztése érdekében módosítják a bírók nyugdíjkorhatárát csökkentő törvényt és megerősítik az adatvédelmi hivatal elnökének függetlenségét. Ám még így is több tisztázatlan kérdés marad, ami a Brüsszel és a magyar kormány közti vita folytatását vetíti előre.
Alig egy hete maradt a kormánynak, hogy válaszoljon az Európai Bizottság (EB) kifogásaira. Úgy tudjuk, a kabinet több ponton is kész engedni az Európai Unió elvárásainak, hogy a lehető leghamarabb elháruljanak az akadályok az ország megítélését javító, adott esetben a fizetőképességét garantáló IMF/EU-hitelszerződés megkötése elől. Egy kormányzati forrás szerint az EB kérésének megfelelően megerősítenék az adatvédelmi hivatal elnökének függetlenségét és jelentős mértékben átírnák a bírók nyugdíjazásának szabályait is. Ez utóbbiról az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn".
Az Európai Bizottság január 18-án tette közzé kifogásait az adatvédelmi hivatalt és az igazságszolgáltatást érintő szabályokkal kapcsolatban. A testület ebben a két kérdésben, továbbá a decemberben elfogadott jegybanktörvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és február 17-ig adott időt a kormánynak, hogy válaszoljon a kifogásokra, illetve dolgozzon ki olyan megoldási javaslatokat, amelyekkel megnyugtatóan le lehet zárni az eljárást. A hvg.hu brüsszeli tudósítójának akkor több EB-forrás is azt mondta, a biztosok többsége az eljárás elindításakor támogatta, hogy a nemzetközi hiteltárgyalások megindításához informális feltételeként szabják a három kritikus törvény harmonizációját, ugyanis az uniónak is hozzá kell járulnia az egyik tagállama és az IMF között kötendő szerződéshez.
A testület elnöke, José Manuel Barroso december végén levélben fordult a magyar miniszterelnökhöz, arra kérve Orbánt, hogy vonják vissza a stabilitási és jegybanktörvényre vonatkozó, a parlament előtt lévő két javaslatot. Orbán Viktor december 22-én elutasította Barroso kéréseit, arra hivatkozva, hogy a januárban hatályba lépő új alkotmány miatt a kifogásolt törvények elfogadását nem lehet elhalasztani, és a tervezetekben semmi olyan nincs, „amit neki jogában, módjában állna kifogásolni”.
A miniszterelnök és az EB-elnök levelezésével párhuzamosan a bizottság azt is vizsgálta, hogy megfelel-e az uniós irányelveknek az adatvédelmi országgyűlési biztos intézményének megszüntetése, az ombudsman idő előtti távozása, az új adatvédelmi hivatalra vonatkozó jogszabályok, illetve a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása 70-ről 62 évre.
Kijátsszák a német kártyát
„Politikai és szakmai szinten hetek óta folyik az egyeztetés, mára körvonalazódnak azok a javaslatok az adatvédelmi hivatal és a bírók nyugdíjazásának ügyében, melyeket a kabinet az EB elé kíván a jövő héten terjeszteni” – mondta a hvg.hu kérdéseire válaszolva Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A miniszterelnök január végén egyeztetett Brüsszelben José Manuel Barrosóval, és a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón azt mondta, "két dobozba sorolták az ügyeket". A kormányfő szerint az első csoportba azok a jogi észrevételek tartoznak, melyek esetében párbeszéd nélkül elfogadja a kormány az Európai Bizottság véleményét, mert nem stratégiai, nemzeti érdekről szólnak, és gyorsan megváltoztathatóak. A "másik dobozban" a további tisztázásra váró ügyek kerültek, melyekkel kapcsolatban a felek folyatni fogják a tárgyalásokat.
Rétvári a kormány törvényalkotási programjáról újságíróknak tartott szerdai háttérbeszélgetésen azt mondta, két lehetőség is felvetődött a bírák nyugdíjkorhatárának kérdésében. Vagy fokozatos hatálybalépést vezetnek be, azaz hosszabb időt biztosítanak az átállásra, hogy a bíróságokon ez ne okozzon fennakadást, vagy olyan megoldást fognak alkalmazni, amelyet a német köztisztviselői törvény is ismer, és korábban kiállta az EU próbáját. Ez egyedi kivételeket tenne lehetővé: a korhatár betöltése után a bírók kérhetnék – esetleg a közérdekre, azaz az adott bíróság zavartalan működésére hivatkozva – a szolgálati viszonyuk fenntartását.
Az EB január 18-i közleménye szerint a munkaerőpiaci egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést. A testület szerint nincs objektív indok, amely alátámasztaná, hogy a bírák és az ügyészek más csoportoktól eltérő elbírálás alá essenek, különösen akkor, amikor egész Európában fokozatosan emelik, nem pedig csökkentik a nyugdíjkorhatárt. Az EB úgy látta, a helyzetet jogi szempontból még vitathatóbbá teszi, hogy a kormány a bizottsággal már közölte: az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni.
Brüsszel azt is kifogásolta, hogy az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosulnak a bíróságok működésének rendjére, az emberi erőforrásokra, a költségvetésre és az ügyek elosztására vonatkozó jogkörök, ugyanakkor bírálták a magyar törvényhozást, amiért mandátumának lejárta előtt leváltották tisztségéből a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét, Baka Andrást.
Az adatvédelmi hatóság marad, de megerősítik a függetlenségét
A KIM államtitkára azt mondta, mindenképpen megerősítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlenségét. Rétvári szerint okkal írták bele a január 1-én létrejött, az adatvédelmi ombudsmant felváltó hatóságról szóló törvénybe, hogy az elnökét a miniszterelnök indítványára leválthatja a köztársasági elnök, ha kilencven napig rajta kívül álló okok miatt nem tudja ellátni a feladatait.
Rétvári azt mondta ezt olyan esetekre dolgozták ki, amikor betegség miatt az intézmény vezetője nem képes a feladatait ellátni és az ilyen esetekben a hatóság működőképességének biztosítása megkívánja az elnök leváltását és egy új vezető kinevezését. Ám figyelembe veszik az EB kifogásait, és javasolni fogják a parlamentnek a törvény módosítását.
Az EB január 18-án arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az EU bírósága egy korábban hozott ítéletében megerősítette: az adatvédelmi ellenőrző hatóságoknak menteseknek kell lenniük minden külső befolyástól, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett befolyását is. Ugyanakkor a testület azt is kifogásolta, hogy a legfőbb bíróhoz hasonlóan, az adatvédelmi ombudsmant, Jóri Andrást is mandátumának lejárta előtt menesztették. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök még tavaly nevezte ki az új hatóság élére Péterfalvi Attilát, aki 2001 és 2007 között töltötte be az adatvédelmi biztosi pozíciót. (Péterfalvi pályafutásáról szóló cikkünk itt olvasható.)
Rétvári a szerdai háttérbeszélgetésen a főbíró és az ombudsman idő előtti leváltására vonatkozó EU-s kifogásokról nem beszélt, viszont más kormányzati forrásból a hvg.hu úgy értesült, hogy a kabinet a kialakult helyzeten nem akar változtatni. Forrásunk azt mondta, megoldhatatlan lenne Baka vagy Jóri újbóli kinevezése, különben is mindketten jelezték korábban, hogy az új szerkezetben már nem vállalnák a Kúriává átnevezett LB, illetve az új hatóság vezetését. Tegyük hozzá, Jóri nyilvánosan ezt már akkor mondta, amikorra világos volt, Orbánék eltávolítják, Baka pedig nyilvánosan nem beszélt jövőjéről.
Korábban jogvédő civil szervezetek azt is kifogásolták, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke akkor is leváltható, ha az elnök vagyonnyilatkozatában a kormányfő valami szabálytalant talál, ám ez a vizsgálat nem nyilvános – tehát az nem lesz nyilvános, hogy miért váltja le a kormányfő. A Társaság a Szabadságjogokért szerint az sem garantálja a hatóság függetlenségét, hogy az elnökét a miniszterelnök jelöli: az adatvédelmi ombudsmant a parlament szavazta meg kétharmados többséggel, és az ellenőrzésére is az Országgyűlés volt hivatott.
Simor fizetését lent tartják
Szintén választ kell adnia február 17-ig a kormánynak az új jegybanktörvényt ért EU-s kifogásokra. A José Manuel Barrosóval folytatott tárgyalásai után a magyar miniszterelnök közölte, kormánya ebben teljesen nyitott – annak ellenére, hogy decemberben írt levelében még elutasította a törvénytervezet parlamenti szavazásának elhalasztását.
Orbán Viktor január 24-én azt mondta, hogy az EU kérésére törölni fogják a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásáról szóló törvényt. A Monetáris Tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat szintén törli a parlament, ha a Bizottság ezt kívánja. Orbán azt mondta, "nem kulcskérdés" a kormány delegáltjának részvétele sem a Monetáris Tanács ülésén.
A magyar miniszterelnök januárban még úgy fogalmazott, két pontban azonban nem egyeznek az álláspontok: a tagok eskütételi kötelezettsége és Simor András fizetése. Orbán azt mondta, az elsőről "nem mondhat le", ebben további egyeztetésre lesz szükség, Simor fizetésének csökkentéséről pedig nem "tud lemondani".
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Giró-Szász: határidőre válaszolunk az Európai Bizottságnak
Tárgyalja a kormány az Európai Bizottság által vitatott jogszabályok ügyében a testületnek szóló válaszlevél tartalmát - közölte a kormányszóvivői iroda pénteken az MTI érdeklődésére.
A Fidesznek címzett kritikái miatt váltják le Orbánék a főbírót
Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
A főbíró Orbánék reformjáról: teljesen hiányoznak a fékek
Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.
