Minden Brüsszel által kritizált jogszabály kapcsán látunk lehetőséget a minden felet kielégítő megegyezésre - összegezte az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között januárban indult kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos tárgyalások helyzetét Szájer József fideszes EP-képviselő szerdán. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára tegnap részletesen is ismertette, melyek lehetnek azok a pontok, amelyekben a kormány engedni fog.

Brüsszelben európai újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésén úgy vélekedett, a közalkalmazottak nyugdíjkorhatárának 62 évben történő meghatározása esetében nincs szó diszkriminációról, ellentétben az EB aggodalmaival. A politikus szerint nem csak a bírókra, de a rendőrökre és minden más közalkalmazottra is érvényes a szabály. Azt azonban nem rejtette véka alá, hogy két héttel az EB által adott válaszadási határidő előtt továbbra sem közeledtek az álláspontok a MNB-igazgatótanács tagjainak fizetéséről és beiktatási esküjükről.

Nyomás

A magyar kormány és az EB jogászai közötti egyeztetések mellett Szájer az Európai Parlament szocialista és demokrata (S&D) zöld-, liberális- és egységes baloldali frakciói által előkészített határozattervezet kapcsán úgy vélekedett, kormányának mindegy, hogy arról előbb vagy később szavaz a parlament. A hvg.hu parlamenti forrásai szerint ellenben a napirendet meghatározó EP-elnökök ülésén várhatóan a halasztás mellett tör lándzsát a magyar kormány európai pártcsaládja. Hasonlóképp vélekednek a hvg.hu-nak nyilatkozó szocialista források, amelyek szerint a Fidesz érdekei a későbbi szavazást diktálják. Az alapjogi és igazságügyi szakbizottság ülése ebből a szempontból azért lehet fontos a bírálók szerint, hogy fent lehet-e tartani azt a nyomást, ami Brüsszel részéről eddig a kormányra irányult.

Szájer József szerint meg lehet egyezni,, az idő a kormánynak dolgozik

MTI / Koszticsák Szilárd

Azt ugyanis a brüsszeli politikai arénában járatosak jól tudják, hogy egy csütörtökön délutánra időzített meghallgatáson várhatóan igen alacsony lesz az érdeklődés, már csak azért is, mert addigra a legtöbb EP-képviselő hazautazik. Másrészt jogilag sincs nagy tétje a vitának, hiszen az közvetlenül nem kötődik a plenáris ülésre készülő Magyarországról szóló határozat elfogadásához, amely ráadásul a legutóbbi tervek szerint február 16-ára halasztódott. (Ez csütörtökön szintén az EP-elnökök ülésén esetleg módosulhat, bár kicsi a valószínűsége, mivel a zöldek, a liberálisok a szocialisták és demokraták, valamint a konzervatívok és reformisták frakciója mind támogatják a minél előbbi napirendre tűzését.)

Ronthat viszont a határozattervezet megszavazásának esélyén, hogy lapunk értesülései szerint csökkent a konzervatívok és reformisták frakciójában a “magyar ügyeket vivő” Bokros Lajos képviselő befolyása. Ez azzal fenyeget, hogy a párt nem áll majd teljes mellszélességgel az elfogadás mögé, kockáztatva a szükséges parlamenti többséget. S ugyan hasonló aggályok merültek fel tavaly a médiatörvényről és az alkotmányról elfogadott EP-határozatok előtt is, de végül mindkettőt elfogadták az európai honatyák. A szavazás végkimenetelét befolyásolhatja még az is, mennyire igazolódnak be azok a folyosói pletykák, amelyek szerint számos francia és német EP-képviselőnek is „elege van” az Orbán-kormányból és ez átszavazásra késztetheti őket.

Nem lesz "hetes cikkelyezés"

Annyi azonban már az alapjogi és igazságügyi EP-bizottság csütörtöki ülése előtt is egyre világosabban látszik, hogy egyre kevesebben tartanák ideális megoldásnak az uniós alapszerződés hetes cikkelyére alapozott eljárás megindítását, amely végső soron Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével fenyeget. Információink szerint ennek részben az az oka, hogy hiányzik a hetes cikkely végrehajtási rendelete, s így homály fedi alkalmazhatóságának részleteit.

A cikkely meg nem említése a határozattervezetben azonban sokkal inkább egy politikai alku eredménye, mivel pártállástól függetlenül a képviselők egy jelentős része úgy véli, ha belevennék a hetes cikkelyre utalást, azzal csak Orbán hazai kommunikációját segítenék, márpedig ez nem lehet céljuk - adta értésünkre forrásunk.

A magyar kormánnyal szemben kritikus európai erők számára azonban végső soron az idő rövidsége a legerősebb tényező, hiszen ha februárban nem szavaz az EP a magyar ügyben, akkor az Orbán-kormány - teljesítve az Európai Bizottság feltételeit - heteken belül zöld utat kaphat a nemzetközi hiteltárgyalások megkezdésére.