Technikai felszerelésekkel segítenek kísérleti jelleggel a rendszeresen, családjukban bántalmazott nőkön. A program a IX. kerületben indul el, mert - mint azt Fuxreiter Róbert őrnagy, kerületi kapitányságvezető a hvg.hu-nak elmondta, Ferencváros "demográfiailag sokszínű, sűrűn lakott kerület, jól reprezentálja a magyar lakosságot". A kapitány szerint egyébként rendőri szempontból "nagyon nehéz helyzet a családon belüli erőszak": sokszor a bántalmazott nem mer segítséget kérni, ami nagyban nehezíti a hatóságok dolgát. A rendőrség minden esetben igyekszik a bántalmazót távolabb vinni és olyan helyzetet teremteni, hogy a bántalmazott segítséget tudjon kérni.

Riasztás esetén megvizsgálják, történt-e bűncselekmény vagy szabálysértés, ha igen, van-e lehetőség eljárás indítására, a bántalmazó előállítására. Ha ilyen nem történt, de a jelek inzultusra utalnak, 72 órára megelőző távoltartási végzést lehet hozni. Az illetékes bíróság pedig később elrendelheti a távoltartás 30 nappal való meghosszabbítását, illetve megállapíthatja, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az eset ne ismétlődjön meg.

Fuxreiter Róbert szerint csupán az esetek töredékében fordul elő olyan, hogy ha távoltartási végzést hoznak valaki ellen, akkor a bántalmazó később visszamegy. Így elrettentő hatása van annak, ha valakivel szemben intézkednek. Ha az illető ezt követően mégis visszatér, akkor szabálysértést követ el, így ellene el lehet járni, amit a bíróság általában pénzbüntetéssel vagy más kényszerintézkedéssel sújt.

Mit tud a mobil vészjelző?

A IX. kerületben 2011-ben nyolc esetben kellett megelőző távoltartási végzést hozni, ami az őrnagy szerint nem kirívó arány. Az ügyek mögött "rossz házassági viszony állt". Éves szinten körülbelül 50 hívás fut be családon belüli erőszak ügyében. "Az új rendszer hatékonyabbá teszi munkánkat, mert a rendőrök olyan információk birtokában érkeznek a helyszínre, hogy pontosan hol történt a bántalmazás, mi történik a háttérben. Ha ugyanis a készülék bekapcsol, folyamatosan közvetíti a hangot a diszpécserközpontnak, hallják, mi történik, verik-e a bántalmazottat. Így aztán a közbeavatkozók tudják, mi fog rájuk várni, milyen intézkedéseket kell meghozniuk, és nem másodpercek alatt kell reagálni az adott helyzetre" - mondta lapunknak a rendőrkapitány.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) civil szervezet vezetője szerint a program "egy bizonyos szegmensben segít, ahol a legnagyobb tragédiák történhetnek". "Nyilván ez nem fedi le az összes párkapcsolati erőszakot, de megadja az esélyt. Mert ott, ahol ilyen szintű fenyegetettség van, a kilépés esélye sincs meg, ezen segíthet" - mondta a hvg.hu-nak Tóth Györgyi. Felgyorsítja az intézkedést, hogy nem a központi ügyeleten kell például magyarázkodni, hogy mi történt. A NaNE ugyanis előzetesen beszél azokkal, akik csatlakoznak a programhoz, feltárja a helyzetet, ezek az információk ott lesznek a diszpécsernél, aki ezeket az információkat is átadja a rendőröknek. "Kapnak egy extra eszközt azok a nők, akik nagy veszélyben lehetnek, akiknél várható, hogy azt belátható időn belül aktiválni fogják. Reménykedünk abban, hogy ha a dolog működik, és hatékonyabbá teszi az intézkedést, akkor ez ráirányítja ismét a figyelmet erre a jelenségre" - mondta Tóth Györgyi.

A hazai jogszabályi környezet sem segít a hatóságoknak az áldozatok védelmében

Fazekas István

A NaNE úgy látja, a rendőrség dolgát a jogszabályi környezet is megnehezíti. A hazai jogszabályi környezet ugyanis "egyáltalán nem ismeri el a párkapcsolati erőszak tényének valóságát". Tóth Györgyi szerint Magyarországon hiányzik az önálló, családon belüli erőszak tényállás; ezt az elmúlt 10 évben pártállástól függetlenül minden kormány és igazságügyi tárca visszautasította azzal, hogy a többi bűncselekmény lefedi. "A jogi környezet nem képes annak elismerésére, hogy ha valakinek a saját otthonában, a saját partnerétől rendszeresen könnyű testi sértést kell elszenvednie, az nem ugyanaz, mintha ezt egyszer teszi egy vadidegen ember. Ezeket az eseteket elszigetelt ügyekként látja a mai jogszabályi háttér" - mondta a NaNE vezetője a hvg.hu-nak.

A másik probléma Tóth szerint "egy attitűd, egy értékrendbeli probléma, ami az egész magyar társadalomra jellemző". "Van egy csendes többség, amelyik nem tartja elfogadhatónak a párkapcsolati erőszakot, de az ő szavuk a halkabb. És van egy kisebbség, azok az emberek, akik bántalmaznak épp valakit, vagy megtennék, ha lenne kit, az ő értékrendjük, ami egy áldozathibáztató értékrend, még mindig könnyebben képviselhető, mint amit mi képviselünk" - mondta a NaNE elnöke.

"Jó szándékú, segítőkész"

Tóth Györgyi szerint a rendőrség alapvetően jó szándékú és segítőkész, de amikor ebbe a programba belefogtak, ragaszkodtak ahhoz, hogy továbbképzést tartsanak a rendőröknek. Erre szavai szerint azért van szükség, mert ez nem a rendőrök egyéni felkészültségéről szól, hanem arról, hogy jelenleg az ő alapképzésükben mi szerepel és mi nem. "Nem sok, és az is áldozathibáztató szemléletű, a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe nem vevő. Nem tanulják meg például, hogy egy súlyosan traumatizált személlyel hogyan beszéljenek. A rendőrök képzése során látom, hogy számukra frusztrációt okoz, hogy nem értik, mert nem tudnak róla, hogy egy súlyosan traumatizált ember viselkedése nem olyan lesz, mint akit éppen átvert egy internetes csaló. Külön kihívást jelent egy patriarchális társadalomban az is, hogy sokan gondolják: a bántalmazott nő biztos csinált valami rosszat, különben a férfi nem bánt volna vele így" - mondta.

Az egyik legnagyobb baj a látencia

További gond, hogy "hatalmas a látencia ebben a jelenségben". Az egyetlen reprezentatív felmérés a témában azt mutatta, hogy minden ötödik nőnek lesz egy olyan párkapcsolata az életében, amelyben őt fizikai erőszak is éri. Egy adott pillanatban minden tizedik nő van veszélyben, vagy volt veszélyben az elmúlt egy évben. Ehhez képest kevés ügy kerül a rendőrség látókörébe a NaNE szerint. "Egy budapesti kerületben készült egy felmérés arról egy héten keresztül, hogy hány hívás futott be ilyen ügyben, és hányból lett legalább egy papír. Ott is találtak egy 14-szeres látenciát" - mondta Tóth Györgyi.

Ennek oka lehet az is, hogy "a magyar eljárások sértettközpontúak, és ez a leggyengébb láncszem. Mindvégig veszélyben vannak az érintettek, és nem tudja őket a magyar rendszer hatékonyan megvédeni. Ha valaki feljelentést tesz, tanúskodik, ezzel további veszélynek teszi ki magát". Amerikában például a rendőröknek ezt úgy tanítják, hogy úgy kell eljárni, mintha az áldozatot megölték volna. A gyilkosságnál sem lehet csupán a tanúvallomásra hagyatkozni, hanem más bizonyítékokat kell begyűjteni. "Ha nagyon kiszolgáltatott sértettről van szó, ez lenne a helyes eljárás. Ehhez is pártpolitikai akarat kellene, mivel a kerületi rendőrök ezen nem tudnak változtatni. Optimista vagyok amiatt, hogy az ORFK felvállalta, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell" - közölte Tóth Györgyi.