Külön nyomozócsoportot hozhatnak létre a 90-es évek robbantásos ügyeinek vizsgáálatára Pintér Sándor belügyminiszter kezdeényezésére – értesült a hvg.hu. Az ügyben több volt rendőrt is megkerestek már, ugyanakkor kérdéseinkre egyelőre sem a Nemzeti Nyomozó Idora, sem a Belügyminisztérium nem kívánt válaszolni.

„Őszintén megmondom, engem is zavar ez a sok robbantás” – nyilatkozta a HVG-nek 1998. május végén Ignácz István, az Országos Rendőr-főkapitányság akkori bűnügyi főigazgatója, a robbantásos ügyek felderítésére létrehozott nyomozócsoport irányítója. Nos, hiába idegesítette a főrendőrt a helyzet, a merényletek hátterét, elkövetőit a mai napig nem sikerült felderíteni. Egy embert, az alvilág ismert alakjának számító Tanyi Györgyöt tudtak csak bíróság elé állítani azzal, hogy az ő megbízásából röpítettek levegőbe 1996. október 26-án egy, az Erzsébet téren parkoló Mercedest. A vád azonban alaptalannak bizonyult, és a férfit ártatlannak találták.

Nagy akarás

A súlyos bűnügyek megoldására irányuló igyekezet a kilencvenes évek vége óta sem hagyott alább. Ennek ellenére nem jártak sikerrel a Központi Bűnüldözési Igazgatóság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói, illetve nem tudtak eredményeket felmutatni ezekben a merényletekben a 2004-ben létrehozott Nemzeti Nyomozó Iroda emberei sem. Hat évvel ezelőtt újra megnyitották az 1998-as, megoldatlan ügyek aktáit. Egy új koronatanú került állítólag a rendőrök kezére, amitől azt várták, közreműködésével felelősségre vonhatják a súlyos bűntettek végrehajtóit. Ez a nekiveselkedés azonban nem járt sikerrel.

Robbantás az Aranykéz utcában: előveszik a döglött ügyeket

HVG Archív

Étesüléseink szerint azonban most újra előreveszik a még el nem évült ügyeket, ráadásul – mint tudomásunkra jutott – Pintér Sándor belügyminiszter támogatásával. Pintér 1991-1996 között vezette az országos főkapitányságot, és végül az is közrejátszhatott távozásában, hogy sikertelennek bizonyult a robbantásos ügyek vizsgálatában. A Belügyminisztérium sajtóosztályán a hvg.hu-nak a csoport megalakulásával kapcsolatos kérdéseinkre vonatkozóan azt ígérték, amint tudnak, válaszolnak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg reagálásuk.

A hvg.hu információi alapján a felderítetlen merényletek megoldásában nemcsak aktív, hanem nyugdíjas nyomozók munkájára is számítanának, vagy visszafoglalkoztatva, vagy tanácsadóként dolgozhatnának újra a testületben. A nyomozócsoport létrehozásának tervéről több nyugdíjas rendőr beszélt szerkesztőségünknek, köztük olyan is, akit már megkerestek, hogy számítanának rá. Ezen kívül a testületben dolgozó aktív rendőrök is megerősítették információnkat.

Mint elmondták, szerintük a nagy ügyek elővételéhez hozzájárulhatott, hogy a három halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylettel összefüggésbe hozott szlovák állampolgárságú Jozef Rohác Magyarországon van előzetes letartóztatásban. A rendőrök gyanúja szerint ő nemcsak erről a bűntettről beszélhetne, hanem Fenyő János médiacézár 1998 februárjában történt megöléséről is, mivel a DNS-mintáját – mint arról korábban írtunk – megtalálták a tettes által a gyilkosság helyszínétől nem messze eldobott sapkában, illetve a fegyveren is.

Rohác a kulcs?

A szlovák férfiról azért feltételezik, hogy a robbantásos merényletek közül többről tudhat, mert ezeknél a pozsonyi Istrochem cég által gyártott danubitot használtak, emiatt többen szlovák elkövetőket gyanítottak a háttérben. Így az Aranykéz utcai ügyben felmerült Jozef Rohác neve is mint lehetséges tettestársé. A szlovák vonalra fűzték fel egyébként a Torgyán József volt kisgazdaelnök, valamint Szájer József akkori fideszes, jelenleg európai parlamenti képviselő házánál végrehajtott robbantásokat, és azt az esetet, amikor rejtélyes módon egy szlovák nemzetiségű férfit egy kézben tartott kézigránát ölt meg 1996 októberében Kőbányán.

Azt persze nem tudni, hogy ha megalakul a nyomozócsoport, mire juthat ennyi idő után, ráadásul – ahogy a hvg.hu-nak egyes rendőrök fogalmaztak – nem tudni, kinek mi érdeke volna most beszélni. Persze, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda döglött ügyekkel foglalkozó nyomozója, Kovács Lajos a Szlávy Bulcsú-ügy felderítése után adott nyilatkozataiban elmondta, segítette őket, hogy az idő múlásával az emberek helyzete, körülményei megváltoznak és esetleg a jó barátok közötti viszony megromlik.

A hvg.hu által megkérdezettek közül senki sem mondta feleslegesnek vagy időpocsékolásnak a felderítetlen nagy ügyek elővételét. Úgy tudjuk, hogy a nyomozó csoport, mint korábban az ilyen bűntettekre szakosodott egység, most is a Nemzeti Nyomozó Iroda égisze alatt működne, mégpedig az igazgató-helyettesi posztra a Nemzeti Védelmi Szolgálattól nem rég visszatért Bucsek Gábor irányításával. Szerettünk volna vele a tervekről beszélni, de egyelőre nem akart nyilatkozni.

Érdekes ugyanakor, hogy a konkrét bűnügyekben, így az Aranykéz utcai merényletben nyomozó rendőröket nem keresték meg. Akadt közöttük olyan, aki lapunknak nyilatkozva furcsának tartotta, hogy őket nem keresték meg, hiszen igazán ők ismerik az ügyeket. Volt viszont, aki nem találta ezt meglepőnek. Szerinte ugyanis a "szűz kéz is sikerrel járhat, észrevehet olyan dolgot, ami bennük valami miatt fel sem merült, nem tűnt fontosnak".