Megdőlt a Fidesz és az Orbán-kormány tagjai által előszeretettel hangoztatott érvelés, miszerint alapvetően pártalapon érik bírálatok a kabinet tevékenységét, az egyes kormányok - ezek közül is a konzervatív vezetésűek - nem ítélik meg negatívan a Magyarországon történteket. Erre a legismertebb példa az volt, amikor a luxemburgi külügyminiszter többszöri kritikáját is azzal utasította vissza Szijjártó Péter, hogy "a luxemburgi külügyminiszter az ottani szocialista munkáspárt tagja". A kormányfő szóvivője később "az európai politikában jelen lévő forradalmi romantika hevületéről" beszélt a médiatörvény nyomán.

A kabinetet német részről is rendszeresen érték bírálatok. Így például Guido Westerwelle német külügyminiszter már 2010 végén arra figyelmeztetett, hogy "Magyarország nem sértheti meg a jogállami elveket a médiával szemben" és jelezte azt is, hogy "a következő EU-elnökség miatt természetesen különösen nagy Magyarország felelőssége azért, hogy milyen kép alakul ki Európáról a világban".

Werner Hoyer külügyi államtitkár pedig 2011 áprilisában az alkotmányozással kapcsolatban mondta azt, hogy az alaptörvény megerősíti azokat a korábbi félelmeket német részről, miszerint a „magyar kormány alapjogokat érintő felfogása csak nehezen hozható összhangba az Európai Unió értékrendjével”. Egy kormányzati szereplő ezeket a kritikákat még néhány hete is úgy értékelte, hogy „amíg nem Merkel maga szólal meg, vagy amíg nem adják írásba, nem kell olyan nagy jelentőséget tulajdonítani nekik”.

Év elején a Budestagban Volker Beck, Manuel Sarrazin és Marieluise Beck zöld párti képviselők Az emberi jogok korlátozása Magyarországon címmel intéztek interpellációt a német kormányhoz, beadványukra a válasz február 13-án született meg írásban. A Bundestagban erről magyar fordítás is készült, ez került szerkesztőségünk birtokába. Az interpellálók a magyar médiatörvénnyel, az alkotmányozással, a sarkalatos törvényekkel, valamint az EU Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban tudakolták a német kormány álláspontját.

Mindezt a magyar kormánypárti politikusok háttérbeszélgetéseken azzal magyarázzák, hogy ezek rendszerint a liberális vezetésű külügyminisztériumtól érkeznek. Ugyanakkor a német szövetségi kormány február 13-án kelt, zöld párti interpellációra adott válasza számos kritikus megállapítást tartalmaz az Orbán-kormány lépéseiről.

Ők szóltak

Merkel beszél, a német kormány figyel: érdemes lenne Magyarországnak is

MTI

A részletes – tizennégy oldalas – válasz „előzetes megjegyzéseiben” a német kormány felhívja a figyelmet, hogy „ismételten aggodalmát fejezte ki a Magyar Köztársaság belpolitikájának alakulása miatt, legutóbb dr. Guido Westerwelle szövetségi külügyminiszter 2012. február 7-én Berlinben Martonyi János magyar külügyminiszterrel folytatott beszélgetése során, valamint a szövetségi kormány szóvivője a 2012. január 4-én megtartott szövetségi sajtókonferencián”, majd megjegyzik, hogy már korábban is számos esetben figyelmeztették Magyarországot.

„A szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság mint a szerződések őre 2012. január 17-én három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen”, egyben „nyomatékosan üdvözli, hogy az Európai Bizottság kinyilvánította, vizsgálatait nem korlátozza törvénytechnikai részletekre, hanem a vizsgálat az európai alapértékekre is kiterjed”. A német kormány „ugyancsak üdvözli, hogy a magyar kormány kinyilvánította készségét, hogy kötelezettségszegési eljárások gyors befejezésével az Európai Bizottság kétségeit eloszlassa”. Azt is megjegyzik, hogy az eljárások során a Bizottság jogi álláspontját követhetőnek tartják, a kötelezettségszegési eljárásokat „korlátlanul, és feltétel nélkül” támogatják.

A válasz kitér a Velencei Bizottság vizsgálataira is: az Európa Tanács irányítása alá tartozó testület néhány hete járt Magyarországon, mivel nyolc kérdésben is (az igazságügyre, a vallásra, az országgyűlési választásokra, az állampolgárságra, a családvédelemre, az információ szabadságára, az Alkotmánybíróságra és az ügyészségre vonatkozóan) vizsgálódnak. Bár egy magyar kormányzati szereplő „derék jogászembereknek” nevezte a testületet, melynek ajánlásait addig „nem kell komolyan venni, amíg az Európai Bizottság írásba nem adja, hogy magáévá teszi álláspontjukat”, az interpellációra adott válaszból egyértelműen kitűnik, hogy a német kormány „abból indul ki, hogy Magyarország folytatja a párbeszédet az Európa Tanáccsal, és figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait”. Ráadásul nem csak a felsorolt nyolc pontban, hanem a médiatörvényt illetően is.

Folyamatos kritika

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban úgy fogalmaz a válasz: sérti az alkotmányos szervek működési rendszerét a magyar Alkotmánybíróság kompetenciájának korlátozása költségvetési és adóügyekben mindaddig, amíg az állam teljes adósságállománya meghaladja a GDP 50 százalékát. A német kormány a különadókkal kapcsolatban is fenntartja korábbi kritikáit diszkriminatív jellegük miatt, mint írték, „folyamatos kritikával illették” a magyar jogalkotás „egyes aspektusait”.

Angela Merkel viharos tekintete

AP / Michael Sohn

A szöveg részletesen ismerteti ezután a magyar igazságszolgáltatási reformot, és az Ab összetételének, hatáskörének változásait, megjegyezve, hogy a bírók nyugdíjkorhatárához kötődő uniós eljárást tárgyszerűnek ítélik, és várják a magyar kormány válaszát, az Ab-vel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy a testület kibővítését négy új taggal nem tudják megítélni.

A szöveg ezután részletesen ismerteti a magyar médiatörvényt ért kritikákat, és a törvény módosításait, megemlíti a Klubrádiót, majd ismét rátér a kötelességszegési eljárásokra, majd azt az általános következtetést vonja le, hogy „bár a magyar kormánynak a magyar Országgyűlésben meglévő kétharmados többsége a választóktól kapott világos felhatalmazás az ügyek intézésére, ám az a szövetségi kormány felfogása szerint nagy körültekintést és különös érzékenységet követel azokat az alapjogokat és értékeket illetően, amelyek iránt mi Európában elkötelezettek vagyunk“.

A fentiek tükrében egyértelmű, hogy az EU legerősebb tagállama minden, a magyar kormány lépéseit vizsgáló testületet teljes mértékben támogat. Így könnyen elképzelhető, hogy ezen vizsgálatok eredménye még akkor is az Európai Bizottság hivatalos álláspontjává válik, ha esetleg (elsősorban a Velencei Bizottság esetében) azok nem tartoznak szervezetileg az EU-hoz. Kérdés, mit lép válaszul az Orbán-kabinet, hiszen az is világossá vált, hogy a Bizottság és az IMF együttműködik, így amíg Brüsszel felé nem rendeződnek megnyugtatóan a vitás ügyek, a készenléti hitelmegállapodás aláírása sem várható.