Czomba Sándor a Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. szervezésében a szakképzési rendszer változásairól tartott fórumot megelőzően beszélt arról, hogy zajlik az egyeztetés a kamarákkal és más szervezetekkel, hogy milyen változtatásokra van szükség. Az Országgyűlés várhatóan még a tavaszi ülésszak idején tárgyalhat majd a megfogalmazott javaslatokról.

Az államtitkár kiemelte: a szakképzés területén "érdemi eredményeket akkor tudunk elérni, ha a humán erőforrásba is komoly energiát fektetünk". Ez indokolta azt, hogy a korábbi szakképzési rendszert Magyarországon is felváltsa a duális képzés, amely Németországban és Ausztriában már hatékonyan működik.

Utalt rá, hogy a befektetőkkel folyó tárgyalások során az első kérdések egyike, hogy az adott térségben van-e elég képzett munkaerő. Erre nem lehet mindig igennel válaszolni, mert "a szakképzési és a felnőttképzési rendszer is kihívásokkal küzd". 

A szakképzési törvény átalakításának az volt a fő célja, hogy a tanulók által "az iskolapadban és a gyakorlóhelyen töltött időt tartalommal töltsük meg". A korábbi időszakhoz képest többnyire három évre rövidített képzési idő alatt "olyan szakmai és gyakorlati ismeretekkel ruházzuk fel a tanulókat, hogy a végzés után nemcsak papíron, hanem valóságosan is alkalmassá váljanak a munkavégzésre". 

A kereskedelmi és iparkamara hatékony segítségével kívánják elérni, hogy a vállalkozásokat is bevonják a gyakorlati képzésbe, így a 9. évfolyam utáni két évben többnyire tanulószerződéssel tudják majd elsajátítatni az adott szakmát a diákok.

Kérdésre válaszolva az államtitkár kitért a szakképzési hozzájárulás fizetési módjának változására is, amely két területen érinti a vállalkozásokat. Megerősítette, hogy fontosnak tartják a saját dolgozók képzésének támogatását, de ezt nem saját forrásból, hanem a néhány héten belül várhatóan megnyíló uniós keretből támogatnák. Az éves szinten 6-7 milliárd forintnyi összeget a vállalkozások rendelkezésére fogják bocsátani.

A másik változás, hogy a vállalkozások a hozzájárulások egy részét eddig közvetlenül a képzőhelyeknek adhatták, de ezeket az összegeket ezentúl szintén pályázati úton lehet majd elérni. Az Állami Számvevőszék is többször jelezte, hogy komoly problémák vannak ezen összegek felhasználásával - most is folyik ilyen ügyben büntetőeljárás -, másrészt azokban a térségekben is biztosítani kívánják a forrásokat a képzőhelyeknek, ahol kevesebb befizető van.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere a sajtótájékoztatón arról beszélt: a befektetők, beruházók számára az, hogy rendelkezik-e egy térség a szükséges szakképzett munkaerővel, fontosabb, minthogy olcsó munkaerő legyen. Minőségi terméket előállítani, minőségi munkát végezni csak megfelelően képzett szakemberekkel lehet, ez pedig alapfeltétele annak is, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei javuljanak - fűzte hozzá.