Május 15-ig készíti el a kormány törvényjavaslatát az ügynökmúlt feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításáról – jelentette be Lázár János frakcióvezető délelőtti sajtótájékoztatóján. A testület az ügynökügyek mellett vizsgálná többek között a korábbi pártállami vezetők nyugdíját és egyéb kiemelt ellátásait, az MSZMP vagyonát, illetve az egykori Belügyminisztérium működését is. Hasonló bizottság állt fel nemrég Romániában. A frakcióvezető szerint a bizottságba "a napi politikától független tagokat", "komoly társadalmi, szakmai tekintélyeket" delegálnak majd. A testület létszámára, a tagok javadalmazására a kormány tesz majd javaslatot, Lázár János szerint "több évtizeden át" lehet munkájuk. Mint Lázár János elmondta, a pártelnökség javasolta a kormánynak a testület felállítását, amely saját működési szabályzatát maga dolgozná ki.

A tervezett állami intézmény, a Fidesz szándéka szerint június közepére már fel is állhat. A Nemzeti Emlékezet Bizottságától azt várják, hogy "rövid időn belül" tegyen javaslatot a fontos kérdések kezeléséről, mint amilyen az ügynökmúlt vagy a volt kommunista vezetők nyugdíjának kérdése - tette hozzá Lázár. Hozzátette: nem fogalmaznak meg direkt elvárásokat az intézménnyel szemben. Az iratok kezeléséről, nyilvánosságra hozásáról is a Nemzeti Emlékezet Bizottsága fog dönteni.

Mint ismert, a Fideszen belül is komoly vitákat váltott ki az ügynökmúlt ismételt napirendre tűzése. Az LMP indítványa végül azért nem került a parlament napirendjére, mert a Fideszben nem támogatták elegen. A szavazás után Lázár János azt mondta, ő "aktanyitási" szándékával kisebbségben maradt a képviselőcsoportban, amit – mint azt megírtuk – sok képviselő sérelmezett, mondván, nem is kerül napirendre az ügy, így a véleményüket sem tudták elmondani.

Lázár a sajtótájékoztatón közölte: a hétfői frakcióülésen nem volt vita a kérdésben, a felszólalók mind egyetértettek a pártelnökség előterjesztésével.